Milyen gyakran kapnak gyerekeid a nagyszülőktől édességet vagy valami apróságot, ajándékot?

Én ugyan unoka vagyok, tehát csak azt tudom mondani hogy Apai nagyimtól mikor még élt, ha találkoztunk mindig adott kisebb koromban, 17 éves koromtól már inkább egy ezrest stb

Anyai nagyim pedig szintén küld valamit, ha nála vagyok akkor ott eszek kis vackokat

20/F

Ünnepnapkor kisebb csokit cukorkát pedig ha nálunk van akkor kapnak.

Nem hiszem, hogy minden alkalommal ajándékkal kell egy nagyinak várni az unokát.

Külön élünk mindkét szülőtől.

Kapunk apróságot szinte minden alkalommal, főleg gyümölcsöt.

Én ugyan unoka vagyok (vagyis hát voltam, mert már egyik nagyanyám sem él), nálunk úgy volt, hogy anyai nagymamám sokkal több meglepetést hozott, bár ő közelebb is lakott. De ő vigyázott rám folyton, és mindig hozott vmit... csokit, cukrot, matricát, plüsst, fűzőgyöngyöt, pici mesekönyvet... bármit. Az apai nagyanyám meg vidéken élt, és soha nem küldött semmit - illetve hát ünnepekre küldött pénzt abból a pénzből, amit apukám levitt neki (pedig nem szorult rá), csokit küldött, amit érdekes módon apukám vett meg a benzinkútnál (véletlenül megtaláltuk a blokkot az asztalon)... azonkívül 1x hozott egy gyurmát... meg amikor 1x elmentünk hozzájuk, odaadott nekem egy kis zacskó gagyi, használhatatlan hajgumit, amiről azt hazudta, hogy nekem vette külön, aztán érdekes módon ott volt az asztalán a magazin, amihez járt, és amit mindig vittek neki... jó, ez a nagyanyám mondjuk alapvetően egy pénzéhes, számító, rosszindulatú perszóna volt.

Szerintem alapjáraton a nagyszülők személyiségétől függ az egész. Amelyik jobban szeret ajándékozni vagy jobban törődik vele, az általában több ajándékot vesz. Persze azért, ha együtt él vele a nagyszülő, akkor van olyan, hogy bevásárláskor csurran a gyereknek egy csoki, vagy ha nagyon szegény a nagyszülő, akkor ritkábban jut meglepetés.

mi még kisebbek voltunk, ha mentünk együtt boltba, vagy ők voltak nyaralni, vagy valahol, mindig hoztak valamit - mind a két oldalról. Anyai nagyszülőkkel gyakrabban találkoztunk, tőlük ebből kifolyólag többet. Apai nagyszülőkkel ritkábban, de tőlük akkor is, mikor 'csak úgy' elmentünk hozzájuk.

Ma már "csak" alkalmakkor kapunk, akkor is pénzt. Mikulásra meg egy finomabb (milka, boci) mikuláscsokit. Névnap-szülinap-karácsony-húsvét: csoki+pénz.

Anyával élünk együtt, mindig kap valamit a lányom, gyümölcsöt, rágcsálnivalót, kis játékot.

Anyósomék tőlünk néhány háznyia, az idén egy banánt kapott a lányom.

Én elvállt szülők gyereke vagyok,apai nagyanyám órákig utazott hozzánk, hogy csomagot hozzon nekem, évente 3x 4x mindig jött! Jól esett a törődés nekem is, anyának is.

Külön élünk mindkettőnk szüleitől. Anyósomékkal egy városban lakunk, átlagosan heti 2-szer megyünk hozzájuk. A kedvenc ételeik, banán, esetleg egy túró rudi mindig van náluk otthon, ezekből mindig kapnak valamit, amit éppen kérnek. Anyósom nagyon szeret apróságokat vásárolni az unokáinak (nem csak a mi gyerekeinknek, hanem az összesnek persze), egy időben minden alkalommal kapott valami kis játékot a fiunk, amikor felmentünk hozzájuk. Aztán kértük anyóst, hogy ne adjon neki mindig valamit, mert egyrészt lassan már elvárja, hogy kapjon, másrészt nem tudja értékelni a játékait, mert mindig kap újat. Azóta csak néha ad egy két játékot a gyerekeknek, illetve sokat ottani játéknak neveztünk ki, így ha ott alszik, vagy együtt van az egész család, akkor tudnak mivel játszani, nem kell vinni játékokat.

Anyuék másik városban laknak, kb 2 hetente megyünk, vagy ők jönnek. Gyümölcs, túró rudi anyuéknál is mindig van, meg az esetek 90%-ában gofrit csinál anyu, ha megyünk,mert azt szeretik a gyerekek a legjobban. Játékokkal ugyanígy vagyunk, hogy vannak ottani játékok, meg néha-néha kapnak valami kis apróságot, de ez nem rendszeres.