Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Anyós, após » Hogyan tudnám elviselni...

Hogyan tudnám elviselni leendő anyósomat?

Figyelt kérdés

Párommal egy éve lakunk a szüleinél...

Anyja elviselhetetlen,naponta nem telik el úgy óra,h be ne jönne a szobáva,meg ha nem vagyunk itthon akkor is bejárkál...ha valamit vesz(több dolgot)darabonként hozza be mutogatni,alig h felkelünk jön be van,h este 11kor is benyit,ha látja,h ég a villany...Akkor sem zavartatja magát ha öltözöm...kopogás nélkül jön...ha kaját veszünk(külön konyhán vagyunk),lesi,h mit veszünk.Ha a párom kimegy szerelni az udvarra,anyja megjelenik és okoskodik,a kapun nem tudunk ki/bemenni,hogy ne jönne ki utánunk,ha tudja,h boltba megyünk, direkt kilesi,h mikor jövünk vissza és.már jön is ki..

Páromat is idegesíti ez a helyzet,de kénytelenek vagyunk tűrni anyagi okok miatt...ja meg volt olyan,h átpakolta a szekrényem,mert unatkozott...



2013. jún. 8. 17:32
1 2 3 4
 31/40 anonim ***** válasza:
81%

Csak akkor lesz nyugtotok, ha elköltöztök. Ha korábban egyedül ki tudtál fizetni egy olcsó albérletet. Akkor ketten miért nem tudtok? Vagy ha arra nem futja akkor csak egy szobát valahol idegenekkel. Valahogy azt érzem, még ez is jobb lenne.

Minek tűrsz? Még a végén a kapcsolatod is rámegy erre...

2013. jún. 8. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/40 anonim ***** válasza:
80%
Ezt a problémát sehogy máshogy nem tudod megoldani, csak ha valahova külön mentek. Én szeretem anyukámat, de sosem tudnék vele egy fedél alatt élni, és tudom, hogy a férjem sem viselné el. Idős már, vannak rigolyái, de akkor is, ő az édesanyám. Anyósommal ugyanígy vagyok. Néha mikor találkozunk, eléggé lefáraszt, nem tudnék vele sem együtt élni, de mellette tudom, hogy párom édesanyja és emiatt tisztelem. Szerintem a ti esetetekben nem segít úgysem, ha párod vagy te, vagy bárki "beszél" vele, gondolom úgysem érti meg... Költözzetek!
2013. jún. 8. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/40 anonim ***** válasza:
54%
Hallgatózáshoz: esetleg egy légkürt az ajtó túloldaláról? Szerintem jó darabig nem lenne kedve hallgatózni...
2013. jún. 8. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/40 anonim ***** válasza:
61%

De miért nem zárjátok az ajtót? Vagy már leírtad, csak átsiklottam felette?


Mi amúgy költöztünk. Először csak egy nagy ház egyik szobájába 4 egyetemistával. Az volt ám az arany élet, főleg anyós után :-) Senki nem nyitott ránk, be volt osztva a konyha, fürdők. Persze voltak súrlódások, főleg a kaja miatt, de az kibírható.


Kettőtök keresetéből nem jön ki egy garzon vagy egy társbérlet?

2013. jún. 8. 19:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/40 anonim ***** válasza:
70%
El kell költözni. Ne is álmodj róla, hogy ezt bármi egyéb megoldja. De elég messzire költözzetek. Mi csak a szomszédban laktunk, de elviselhetetlen volt. Most messziről jó.
2013. jún. 9. 07:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/40 anonim ***** válasza:
45%

a 33-ast minek pontoztátok le? A légkürt nem rossz ötlet.


Sőt mi több. Mindenki a költözést írja, ami ha jól meggondoljuk, egyfajta megfutamodás, menekülés, a probléma nem megoldása, hanem kikerülése.


Én kihívásnak kezelném és csakazértis minden erőmmel azon lennék, hogy elfogadtassam magam. Az lenne az igazi diadal, hogy vagyon annyira erős egyésniség, vagyok annyira keményvonalas és rendíthetetlen, hogy a viselkedésemmel elérem, hogy az anyósom ne viselkedjen úgy, mint egy tulokgyökérparaszt. Ennyi.


(Persze nem házizsarnoknak kell lenni, vagy megalázni őt a saját otthonában, csak lefektetni azokat a szabályokat, ami egy társasegyüttélésben alapvető kellen, hogy legyen, csak éppen anyós hiányzott a "gyerekszobaóráról")


7-es válaszoló voltam.

2013. jún. 9. 07:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/40 anonim ***** válasza:
55%
36 nehogy azt hidd, hogy mindenkivel lehet szabályokat lefektetni. Az én anyósom is ilyen volt, hiába mondta neki két gyerek, meg az apja, bele is pusztult volna, hogy nem kukkol, meg folyik bele mindenbe állandóan.
2013. jún. 9. 07:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/40 anonim ***** válasza:
73%

Nem olvastam el mindent, de nálunk is ez volt. Úgy oldódott meg, hogy fél évre elköltöztünk hozzánk. Aztán már após lerendezte az anyóst, hogy miatta jött el a fiuk, és azóta, mióta visszamentünk, minden rendben.

Van egy szekrény, meg egy széf, amibe minden olyan dolgot beleteszünk, és lezárunk, oda nem tud benézni, mert amikor nem vagyunk otthon, biztos hogy járkál, meg nézeget... Ilyen a természete :S És szerencsére az apósom hat rá a legjobban. Mindig mondja neki, hogy menjen már, amikor már a nyakunkon van.

Esetleg az lenne a megoldás, hogy rá kellene ijeszteni a költözés gondolatával, vagy beszélni vele, hogy kicsit kopjon le, szeretnétek nyugodtan lenni. Vagy az apóssal megbeszélni, hogy erélyesebben szóljon már rá, vagy beszéljen vele.

2013. jún. 9. 20:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/40 anonim ***** válasza:
73%
Még annyit hozzátennék, hogy amikor visszaköltöztünk, és járkált még be a cuccáért abba a házrészbe, csináltam olyan, hogy ő bejött, tűrtem 5 percig, aztán kimentem. Telefonáltam haza anyámnak, csak dumálgattunk, kb. 15 percig (ingyen hívjuk egymást), aztán még nyomkodtam a telefont 10 percig, és utána indultam be. Akkor jött ki... Fogalmam sincs mi a francot pakolászott eddig, de a lényeg, hogy nem voltam ott. Aztán a párommal beszélte, hogy azért mentem ki, mert ő bement? És hát nem ez volt a célom, de elértem, hogy ha bejön, már nem marad sosem ilyen sokáig, mert megy, nem zavar. Hála az égnek :)
2013. jún. 9. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/40 anonim ***** válasza:
80%
Tudod, van egy bizonyos pont, amíg anyuka nem fogadja el, hogy a pici fia felnőtt. Nálunk is ez van. Bár, mi nem élünk együtt (szintén anyagi okokból, és mert egyikünk se akar a másik szüleihez költözni), az anyósjelöltem az agyamra megy. Végtelenül maximalista, gyakorlatilag nem alszik semmit, csak hogy mindenkinek a kedvére tegyen. Mindeközben a páromat 7 évesnek tekinti, reggelit készít neki, ebédet csomagon, inget vasal, és még a kapunk is kikíséri! Páromat is borzasztóan zavarja ez, de már mindent megpróbáltunk. Gyakorlatilag, ha bármelyikünk vasal, azt egy hétig baszogatja, hogy minek kellett, csak az az étel jó, amit ő készít, még akkor is, ha csak egy vajas kenyér, és ő maga sem tudja megmagyarázni, hogy miért kell egy felnőtt embert kikísérnie a kapun. És ezt olyan szinten képzeljétek el, hogy reggel ott rikácsol a párommal, hogy haladjon, mert ő nem tud haladni, hisz amíg nem kíséri ki, nem tud elmenni tusolni, stb. Hát, a pofám leszakad... Próbáltuk már szépen, próbáltuk már csúnyán... De az egyetlen megoldás az lesz, ha a párom elköltözik otthonról, addig meg tűrünk. Pedig az anyjának is jobb lenne, ha hagyná, hogy a fia a maga készüljön el reggel, vagy hogy vasaljon, mert addig tudna mást csinálni, vagy esetleg aludni... Merthogy emiatt 2 órával hamarabb kel, mint kéne... Agyrém. 26N
2013. jún. 9. 22:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!