Normalis, hogy anyosek folyton "befognak" dolgozni?
Parommal a 3 evunk alatt tobbszor vitatkoztunk mar amiatt,hogy a szulei folyton "munkat adnak" neki,ezaltal nekem is,mert mindig nem huzhatom ki magam alola.Nagy kertes hazuk van,nem birjak ketten a vetemenyest rendezni, igy tavasszal ,nyaron ,osszel ,mindig van munka.Ami nem lenne gond nehanapjan,de sokszor azon mulott,hogy parommal elmegyunk-e kettesben valamerre hetvegen,hogy a szuleinek kell-e segiteni vagy sem.
Most meg felujitottak a hazat,parom folyton ott kellett segitkezzen, reggeltol keso delutanig, igy nekunk jo esetben csak az estenk maradt,gyakran meg hetvegen is.Parom is elvarja,hogy kivegyem a reszem (??) a munkabol a szulei hazanal(pl. felujitas utani takaritas).
Nem azt mondom,hogy egyaltalan ne segitsen nekuk,elvegre a szulei,de normalis ,hogy a szulei elik a mi eletunket?
Legutobb meg NEM-et mondtam a favagasra, mert kereken 3 ferfi munkaero volt a hazuknal, nem az en segitsegemen mulott,hogy mikorra vagjak fel a tuzifat.Mai napig hallom a paromtol,hogy arrafele sem mentem.
legutobb dioszedes volt, rengeteg diot felszedtemm, a parom anyukaja meg annyit sem mondott,hogy koszonom.Nemhogy bar egy mareknyi diot adjon.
Nem normális. Főleg, hogy nem is a férjed, ha jól veszem ki a szavaidból, és így nem is az anyósod.
Más a segítség, és más az, amikor rendszeresen ott kell lenni.
Én is azt mondom, minek akkora kert, amit nem tudnak gondozni?
Azért ennyire nem de egy minimális segítség azért elvárható én szerintem.
Nos mi is a párommal a szülei szomszédjában lakunk a nagyszülei régi házában. Amit épp felújítunk tehát télen nem is lakunk ott hanem a szülei házba költöztünk be hogy ne kelljen fűteni azt a nagy házat így kettőnkre főleg hogy még nincs is rendesen befejezve. Mis is dolgozunk itt igaz nem mindig mert sokszor ha pihenős vagyok, vagy szabin vagyok és a párom vagy dolgozik vagy más egyéb dolga van akkor sokszor jövök át unalmamban és szívesen besegítenék vagy a kertbe vagy a főzésbe de sokszor mondják hogy nem kell, inkább pihenjek.
Én nekem gyerekkori vágyam a kerti munka főleg a virág gondozás amit csinálhatok is mert apósom átadta a terepet nekem hogy tanuljak de sokszor mondja hogy hagyjam a fenébe.
Nőként én is besegítek a favágásba csak mert ilyen nevelést kaptam otthon egyetlen gyerek voltam és sokszor segítettem be fiúként lettem nevelve nagyrészt így sok mindenhez értek meg hát lányként villanyszerelőként dolgozni az sem egy minden napos dolog :D De a lényeg az hogy valamilyen szinten elvárás főleg ha ők is segítenek valamiben mert nekünk is sokat segítenek a mi kertünk közös az övékével mert nincs kerítés a két telek közt így nálunk is van veteményes ami közös tehát nincs az hogy ez az enyém az a tiéd így besegítünk, aki ráér, kicsit kigazol, párom lenyírja a füvet mindkét oldalon, stb... Pedig simán mondhatnék nemet de én nem olyan vagyok :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!