Az normális hogy a barátom anyukája csesztet, hogy miért nem hozom haza a barátomat?

7 hónapja vagyunk együtt. Egy csomószor szóvá teszi. A barátom és a szüleim ismerik egymást, de még nem volt nálunk. Anyukája tudja hogy mennyi a veszekedés nálunk, hogy nem a legfényesebb a kapcsolatom anyukámmal és a nevelőapukámmal. A barátom 22 éves, én 15.. Közrejátszik az is, hogy a szobám kicsit lepukkadt (rég volt kifestve,ajtófélfám betörve,konyhában szedett vedett székek) és én ezt szégyenlem. Persze ezt ők nem tudják. De másrészt az is közrejátszik, hogy nálunk állandóan a veszekedés, kiabálás van, piti dolgokért egy pofont is kapok, stb. És én ezt pont nem akarom bemutatni a barátomnak, mert tudom hogy balhé lenne belőle. Anyukája állandóan mondja hogy akkor például húsvét hétfőn jöjjön locsolni. Kérdezte a barátomat jöjjön e, mondtam ha szeretne jöjjön, aztmondta nem akar locsolkodni már amúgy se divat. Küldött csokit anyumnak, mondtam neki hogy te is odaadhatnád, nem válaszolt. Könyörögni nem fogok, amikor amúgyse szeretném,hogy lássa a környezetemet, de azért felajánlottam. Anyukája sokszor szóvá teszi, mások, rokonok előtt. Mit tegyek hogy elcsituljon a dolog még egy darabig úgy ahogy van? Elvégre ennyi idősen nem kell mindenkit hazahozni, akit bármi ok miatt nem szeretnék..