Mit tegyek, hogy az anyósom ne akadályozzon az edzésben? Nincs joga beleszólni.

Látid, pl.a 22-es is egy orvos és fitness edző, évtizedes tapasztalattal, csak nyilván oklevele nincs róla...

Szóval, hogy mit mond, kit érdekel??

Idővel megtanulod les..zarni ezeket a "mindenben megmondom a tutit, akkor is ha senki nem kérdezett" típusú embereket!

Szerintem csak azok a nők mennek neki a fitt, sportoló kismamáknak, akiknek nem sikerült megtartani az alakjukat szülés után (jujj de le leszek pontozva). Legtöbbször az "alkat kérdése" címszó alá bújnak, máskor meg kifogásokat keresnek, hogy miért nem szabad edzeni, mozogni terhesség és szoptatás alatt, aztán meg nincs idő, energia stb.

Az alkat kérdése: nekem az egész családom nagyon könnyen hízó fajta, én is az vagyok. Ez nem azt jelenti, hogy túlsúlyosnak is kell lennem, csak jobban oda kell figyelnem, mint másnak. Az ismeretségi körömben csak olyan nők vannak, akik odafigyeltek a terhesség alatt is, és utána is mozogtak. Mindenki csinos anyuka lett utána is, nem "húsos".

A sógornőm pedig az itt lepontozó fajta. Az alkatra fogja, hogy 20 kilóval több, mint szülés előtt, holott ismerem nagyon régóta, és kimondottan vékony testalkatú volt mindig is, pedig nem sportolt soha. És kb úgy nézett rám mint egy darab kakira, amikor én sportoltam gyerek mellett, hogy ő inkább a gyerekével tölti azt az időt. Küldtem neki videókat is, hogy babával hogyan lehet tornázni (én olyanokat csináltam), de nem győzte meg :).

A kérdezőnek valószínűleg megvan a józan esze, és nem eszik hormonokat, valamint nem hajtja ájulásig magát most, hogy gyereket vár.

Az eddig megszokott fizikai aktivitását nyugodtan folytathatja. Ha a terhesség egészséges, ez nem jelent komoly kockázatot. Nyilván jár terhesgondozásra, ott majd figyelmeztetik, ha valami gond van.

Mondd meg neki, hogy gyerek nem vagy, se fogyatékos, nem magyarázzon bele olyanba, amihez nem ért és PONT. Ha megint elkezdi, akkor kedvesen mondj ennyit, hogy Kérsz teát? Ha tovább folytatja, mondd, hogy Szép időnk van, ugye? Ha tovább folytatja, akkor az emelet hang és a kiabálás közti hangerővel közöld, hogy Megmondtam, hogy nem vagyok hülye és erről nem nyitok vitát! Melyik részét nem értetted? Majd mosolyogj rá: Kérsz kekszet?

Az egyik füleden be, a másikon ki, nem járható út. A fejedre fog nőni. Ha magától nem jött rá a dolgokra, akkor idomítani kell. Fogja fel, hogy nem vagy gyerek, főleg nem az ő gyereke, és nem pofázhat neked össze-vissza, ha meghúzod a határokat, azokat jobb nem átlépni. Ne érezd rosszul magad, hogy anyósod, anyádnak, a szomszédnak, bárkinek megmondanád ugye? Akkor anyósod se legyen másabb.

Amúgy ismerős, anyám elkezdett izélni, hogy a férjem miket szed már, tud-e egyáltalán gyereket csinálni még, mert a tévében látta, hogy. Mondtam neki, hogy jó, amihez nem ért, meg amit nem tud, azt hagyjuk és ne nézzen hülyeségeket a tévében, ezeknek semmi köze ahhoz, amikkel kárt tesz magában. Azóta se hozta fel. Ha "az egyik fülemen be, a másikon ki"-t alkalmaznám, akkor ezt hallgatnám mint mindig.

Ha téged zavar, bosszant, akkor tedd a helyére. Mégis ki ő, hogy a saját lelkibékédet háttérbe szorítsd a hülyeségei miatt? Nem vagy paraszt, csak ugyanúgy meghúzod a határaidat, mint más felnőtt emberek esetében. Ő meg dolgozza fel, hogy nem vagy se a gyereke, se a kapcarongya, hogy mindent jobban tudjon nálad, meg mindenbe belemagyarázzon, akkor is, ha értelemesen közölted vele mi a helyzet.