Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Anyós, após

A kérdés

Miért az "engedd el a füled mellett" az elfogadott "taktika" a beleszólós, okoskodós anyósnál?

Egyszerűen nem fér a fejembe mi szól emellett.


Két felnőtt emberről van szó, akik ráadásul családtagok. Miért az a természetes, hogy az egyik felnőtt ember úgy csinál, mint egy rossz gyerek, hogy nem mondja el a véleményét, meghúzza magát, csak hallgat, míg a másik meg folyton beszól neki, belegázol az életébe meg a lelkébe is? EZ miért normális? Miért bíztatják erre a nőket ebben a kategóriában? Miért nem azt mondják nekik, hogy felnőtt ember vagy, anyósod nem a főnököd, kezeld ugyanúgy, mint ahogy a saját anyádat, vagy bárki más veled egyenlő felnőttet kezelnél, ne félj tőle, nyisd ki a szád nyugodtan, mert különben sose lesz vége, és nem egészséges évtizedeket leélni úgy, hogy csak hallgatsz miközben anyósod épp csak a szádba nem szarik egy idő után, mert te úgy is mindent eltűrsz.



 2015. márc. 19. 13:41  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
mert ebből csak rosszul lehet kijönni.Ugyanis ha vissaszólsz megvédted magad,de lehet hogy akkor meg az apóst vagy a párodat sérted meg,szóval senki nem jár jól.

A válasz 4%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 67%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/19Időpont 2015. márc. 19. 13:43 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Magyarul ha 20-30 éven keresztül fogyatékos hülyeként kezel valakit az anyós, ami annak a valakinek rohad szar ám, akkor az jó, mert nincs belőle átmeneti megsértődés. Magyarul egy átmeneti kellemetlen időszakot spórolj meg magadnak, hogy cserébe évtizedekig vághassák a fát a hátadon? Hát aki ezt várja el a feleségétől, azért, hogy mindneki másnak kényelmes legyen az szerintem meg sem érdemli az asszonyt...

# 2/19Időpont 2015. márc. 19. 13:45 Privát üzenet

Én maximum akkor javasolom ezt, ha pitiáner dolgokon megy az anyós hisztije (pl melyik virág hol van, melyik szoba milyen színű, miért éppen sárga cipő van a gyereken és nem piros, stb.).

Ha nagyobb gond van, mindig azt javasolom, álljon ki az asszony az igazáért. Én mindig így teszek (bár még nem vagyok feleség), volt hogy a párom anyukájával is ordítottam, mert volt amit nem értett meg. Lenyugodott, és tudomásul vette, hogy igazam volt, és tisztel is azért, mert ki tudok állni magamért, vagy ha úgy kell a kapcsolatunkért. Most ez nem jelenti azt hogy mindenért felkapom a vizet, csak a béketűrésem bár határtalannak látszik, mégsem az. Mindenféleképpen kell hogy az ember ki tudjon állni magáért, pont azért, hogy a család többi tagja tisztelje is valamennyire, és ő maga is értékesnek érezhesse magát a családjában. A kedves párja meg ha duzzog is emiatt, idővel megbékél ha eléggé szereti a barátnőjét/feleségét.


25N



A válasz 90%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/19Időpont 2015. márc. 19. 13:50 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Jó kérdés. Én sem szóltam vissza az anyósomnak sohasem. Pedig tudott szemét dolgokat művelni, ha olyan kedve volt. Tőle nem is számítottam másra, nem érdekelt túlzottan, egyszerüen elengedtem a fülem mellett. Nem tudott a lelkembe gázolni, bármennyire is dolgozott rajta. Viszont az esett rosszul, hogy a férjem nem állt ki mellettem egyszer sem. Nem mondta az anyjának, hogy most már álljon le. Csak befogta ő is. Nekem ez rosszabbul esett, mint bármi amit anyós mondott, vagy tett.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/19Időpont 2015. márc. 19. 13:51 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Lépkedő fenyőfa nevű felhasználó válasza:

Mert szerintem az a nő, akinek van egy kis esze, nem áll le vitázni az anyóssal. Ha nyíltan szembefordulsz vele, az bizony a párodnak rosszul eshet, mert akármilyen is, ő az anyja. Az én anyámtól tényleg a falra lehet mászni, de én szeretem, és nem igazán értékelném, ha a párom nekiállna vele perelni.


Ugyan ez kicsit sunyi dolog, de gondolj bele: ha tűrsz, nem te leszel a háklis meny, a család többi tagja jobban fog hozzád viszonyulni. A sógornőm pl. profin csinálja, mindig bólogat, egyetért, aztán az öcsémet kettesben addig fűzi, míg úgy csinálják a dolgokat, ahogy ő szeretné. Ezzel nekem nincs is bajom, de ha nyíltan nekiállna vitázni meg hisztizni az anyámnak, bizony nehezen tolerálnám.


Akármilyen jó fej is az anyós, borítékolható, hogy egy több éves kapcsolat során csinál majd olyat, ami neked nem tetszik. Ha ilyenkor nekiállsz vele veszekedni, csak elmérgesíted a kapcsolatot, ha viszont bólogatsz, és hagyod magad lenyugodni, minden mehet szépen tovább.


Ha meg már nagyon az agyadra mászik, a párodnak szólj róla, az ő anyja, neki kell helyretenni, nem neked. Arról nem is beszélve, hogy ha egy kicsit is távolabb lakik az anyós, akkor nem tud nap mint nap terrorizálni, aki meg a szájába költözik, az vessen magára.



A válasz 18%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 56%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/19Időpont 2015. márc. 19. 13:51 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem meghunyászkodni kell, hanem látványosan szarni a mondandójára. És hidd el, ha látványosan szarsz rá, az az anyós nagyon nagyon bosszantja. Míg ha visszaszólsz, harcba szállsz vele, akkor csak azt a tudatot erősíted benne, hogy mégiscsak igaza van (mert ha valamit annyira bizonygatni akarsz, hogy úgy van, akkor biztos, hogy nincs úgy)

A válasz 82%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 71%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/19Időpont 2015. márc. 19. 13:53 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Ha a drága anyós drága fiacskája is felfogná azt, hogy az anyja egy szemétláda, akkor lényegesen könnyebb lenne a nőnek kiállnia magáért. De mivel az esetek nagy részében ez úgy szokott történni, hogy ha a nő vissza mer szólni a drága anyósnak, akkor az anyós a fiához rohan sírva, hogy mit merészelt mondani a felesége és a fiú természetesen az anyját védi meg, mert sok esetben nem is érdekli, hogy miért alakultak úgy a dolgok ahogy, és tesz a feleségének a véleményére, mert a drága mama...

Nem is kell ezen csodálkozni, kevés az olyan fiú aki felfogja, hogy az anyja a hülye. Szerencsére az én férjem ismeri az anyját és tudja, hogy nem normális.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 76%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/19Időpont 2015. márc. 19. 13:53 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Szerintem sem szabad mindent eltűrni. Nem kell veszekedni, de tudatni kell, hol a határ. Persze ebben a társunknak is elfogadónak kell lenni. Minden élethelyzet más és más, ami az egyiknél beválik, a másiknál tönkre tehet mindent. Jó érzékkel, diplomáciával, higgadtan kell a helyzetet kezelni.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/19Időpont 2015. márc. 19. 13:54 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
előző anyósomékkal kb 20 évet éltem egy házban ... igaz, nagyot építettünk, több generációst, de azért csak volt alkalma beszólogatni, okoskodni ... én először udvariasan válaszolgattam, magyaráztam, stb ... aztán rájöttem, hogy falra hányt borsó ... onnantól csak bólogattam, helyeseltem, de közben mindent úgy csináltam ahogy én gondoltam jónak ... érdekes, hogy működött a dolog, mert utólag sosem tette szóvá, hogy "hát ő nem így gondolta" ... tehát szó szerint egyik fülemen be, a másikon ki ... két perc múlva sem tudtam volna visszaidézni mit mondott, mert annyira nem figyeltem oda ... minden hangos affér nélkül éltünk egy házban ezzel a módszerrel ... miért reagáltam így? mert egy begyepesedett vénasszonnyal nincs értelme vitatkozni (ja, és én a vő voltam)

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/19Időpont 2015. márc. 19. 13:57 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Nem tudom, én sem értem.


Ha valami nem tetszik, normális hangon közlöm - bárkivel és bármit. Amennyiben az illető erre bevágja a durcát (nem egyszer előfordult a mostohámnál), onnantól kezdve nem foglalkozok vele. Majd megbékél, de nem fogok azért kssolni, mert "jaj, szegény anyós lelki világa".


Az én leendőm is beleszól mindenbe, meg okoskodik (egy értelmes nő egyébként, csak időnként rém erőszakos), de én bizony közlöm vele, ha valami nem okés. Olyankor látom, hogy rosszul esik neki - pedig nyugodtan beszélek -, mert kb. senki nem mer ellentmondani neki, de hamar túlteszi magát rajta.


Párom sem szokott emiatt furcsán nézni rám, mert nem bunkó a stílusom, és ő is ismeri az anyját, mennyire nehéz eset.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 69%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/19Időpont 2015. márc. 19. 14:05 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Anyós beszólásaira "elengedem a fülem mellett" vagy vissza támadás a jó megoldás?
Szerintetek mikor jön el az idő, amikor a homokosság mellett elfogadott lesz szabadon szexelni 12 éves csajokkal is felnőtteknek?
Nagymamák ti szoktatok unatkozni az unokátok mellett?
Nem kellene aláírás helyett (vagy mellett) inkább ujjlenyomattal (is) hitelesíteni a dokumentumokat?
A bírónő az elsőfokú ítélet meghozatalakor nem vette figyelembe a két fél által elfogadott pszichológusi szakvéleményt. Sok más tényt sem (a gyerekek velem laknak), ami mellettem...
Korkedvezményes nyugdíj mellett én igényeltem unokám után a GYES-t. A most elfogadott tv. Szerint a GYES ebből a szempontból biztosítási jogviszonynak számít-e?

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések az Anyós, após rovatból








Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!