Miért csinálja? Tanács?

Anyósom nagyon kedves,jó szándékú nő,csak a jókat tudnám vele kapcsolatba mondani,sajnostele sok sok testi és lelki betegséggel (deprsszió), kisebbségi érzéssel,alacsony önértéklésse, amire após rá is tesz egy lapáttal, elnyomja minden téren.

Jelenleg együtt dolgozunk anyósommal,nem egyszer vettem észre, hogy társaságba amikor magyarázok, a szavamba vág, pletykázik, ami kellemetlen a családra nézve.

PL:

Kértek tőle egy szemöldök csipeszt pár percre, ő szabadkozott, hogy neki csak ez az egy csipesze van,mert a fiának oda kellett neki adni a másikat, mert beszorult a fülébe a fülpiszkáló és azzal szokta kivenni hasonló helyzetbe. Miután a varrodába egymás utáni napokba is elkérték,bár ő lelkesen oda adta, de mindig elmondta ezt, szinte szabadkozva.A szemöldök csipetsz a párommal közösen vettük.

Másik, a mai eset:

Új szomszédunk lesz, aki nemsokára költözik mellénk, de már régóta ismerjük. Anyóssal találkoztunk vele, szóba elegyedtünk. Elkezdtem mesélni neki,hogy lelkiekbe készüljön fel,hogy mi vár rá, ha felköltözik, erra az anyósom a szavamba vágva fejezi be a mondani valómat, én meg pislogok,hogy mi van. A leendő szomszédunk nem értette az esetet,nézett rám kérdően,és türelmesen meghallgatta az anyósomat. Amikor befejezte, akkor meséltem volna tovább, erre anyós megint a szavamba vágva fejezte be a történetet. A végén ott tartottam, hogy inkább meg sem szólalok.

Az anyósom lassan szemilis, sok mindent elfelejt, nem egyszer azt érzem, hogy olyanokra hívja fel a figyelmemet, amire egy kisgyereket.

Tegnapi napi felhívása:

Ne menj közel a kerítéshez, mert a kutya beránt. ( a kerítés vékony hézagokkal ( tán:4-5cm) volt, a kutya nagy testű, tudtommal nem folyékony terminátor kutya, kizárt, hogy áttudta volna paszírozni magát. A munkahelyre igyekeztünk, és sajnos a kerítés mellett olyan méteres járda, míg ő a járda szélén ment ( félt a kutyától), én a járda közepén, így nem értettem, hogy mire fel az az óvatosság.

Nem egy házba lakunk, nem tartom magam málé-szájúnak, hogy ne tudjak vigyázni magamra. 30 éves vagyok, tudom,hogy mire ügyeljek,mire nem. A párom egyke, ugyan annyi idős,mint én. Vele is nem egyszer anyósom előadná magát, csak ő elkezd veszekedni vele,hogy ő már felnőtt,tud magára vigyázni...stb.

Próbáltam vele beszélni én is, de nem értette meg,hogy mi a bajom, a páromnak is panaszkodtam, viszont ő azt mondta,hogy neki is kellemetlen, de nem tudja megértetni vele,hogy fogja vissza egy csöppet magát.

Arra gondoltam,hogy otthon csak apóssal tud beszélni, a 4 fallal körül véve, az egyedül kikapcsolódás a tv, meg a kerti munka,és talán a munkahelyen próbál beszélgetni ilyen téren, megához ragadva a beszélgetést.

Már vagy 100-szor hallgattam meg,hogy neki milyen sebesülései voltak, lelkesen beszéli,hogy milyen allergiája van, nem egyszer szinte őrült módjára mondogatja,hogy mikor van a patika nyitva, vagy mindenkinek panaszolja,hogy milyen sokat dolgozott, panaszkodik a munkatársakra, vagy elferdítve mesél dolgokat, aminek szem-,vagy fültanúja voltam. Beszólt az egyik munkatársnak, mert késett, ő meg elkezdett hisztizni, anyós értelmezése: meg akarták verni. Természetesen nem volt erről szó, csak ő úgy értelmezte.

Jelenleg a munkatársak terén miatta nem sok emberre vagyunk jóba, mert mindenkit csipked a háta mögött. Mivel közvetlenül én dolgozok mellette ( betegségei miatt felügyelet nélkül nem lehet), így én is sokszor kapom a szúrós pillantásokat, amire úgy érzem, nem szolgáltam rá.A beszégetés, az ész érv nem hat rá.:S