Titeket is azért kicsit jól érintett amikor a férjetek végre tisztázta anyósotokkal a kapcsolatát illetve nem tartotta vele annyira a kapcsolatot?

Nálunk is hasonló volt,eleinte közel laktunk,menni kellett hetente,férjemnek naponta telefon,beleszólt mindenbe.

Én untam meg,de nem kellett sok rábeszélés,200 km-re költöztünk,2 havonta meglátogatjuk őket 1napra,2hetente egy 5 perces mizu telefon,nem mondunk el semmit igy nincs mibe beleszólni.

Én örülök ennek.

Egy párkapcsolat az KÉT személy ügye, a házasság még inkább... csak keményen.

Ti vagytok egy család, ketten - meg majd a gyerekeitek.

Örülnék,ha a férjem tisztázná a helyzetet anyósommal, de nem teszi.Nem áll ki értem.Én sem védtem meg magam évekig,de elegem lett, s úgy oldottam meg,csak ünnepekor találkozunk, így ritkábban tud piszkálni.

Annak viszont nem örülnék, ha a férjem nem tartaná a kapcsolatot az édesanyjával.Ő igenis menjen, látogassa,hívja.Annak viszont örülnék,ha nem számolna be az anyjának a magánéletünkről.

Mindenesetre a közös gyermeketek azt a mintát látja, amit ti mutattok neki.

Én a nagymamám halála után 25 évig jártam a nagypapámhoz, segítettem, ápoltam.

Ezt látta a lányom, és amikor a férjem beteg lett, együtt ápolta velem.

Szerintem, ha a határokat meghúzzuk és ahhoz tartja magát mindenki, akkor nincs gond. A jó viszonyt kell/kellene megőrizni.

Tehát nem szólunk bele egymás életébe, se anyós a mienkbe, se mi az övébe. Ez lenne az ideális. Sajnos a legtöbben átlépik ezt a határt, ilyenkor legjobb figyelmeztetni az illetőt és jobb, ha ezt a saját gyereke tesz, tőle jobban elfogadja a véleményt anyós, mint a házastársától.

A teljes kapcsolat megszakítást nem tartom jónak. Minden nő gondoljon bele, egyszer ő is lesz anyós (ha van gyereke), neki se esne jól ha kizárnák a családból.

Az én viszonyom se felhőtlen anyósommal, küzdöttem évekig, de megtanultam, hogy sose leszek elég jó neki. Onnantól kezdve nem görcsöltem rá a találkozókra. Viszont a férjem telefonálgat neki, én nem hívom, csak ha muszáj. Találkozunk 1-2 havonta, ha családi esemény van, sűrűbben. Néhány udvariassági kör és ennyi. A férjemnek viszont az anyja, akkor is ha 3 hónap házasság után közölte velem, hogy váljunk el és az első unokánál hisztériás rohamot kapott. Aztán személyes sértésnek vette, hogy nem fiú lett.

Igaza van a barátnődnek. Nem kell hagyni, hogy betolakodjon az életetekbe, de ki sem tilthatod őket. Meg kell találni az arany középutat. Ezzel a férjednek is tartozol.