Ti veszekedtetek már az anyóssal?

Hát így jogos a haragod, megértelek, csak az egy k. nagy szívás, hogy anyósoddal laksz. Remélem, lenyugszanak a kedélyek.

(Egyébként én nem veszekedtem velük (elváltam) sosem, de nem is laktunk együtt.)

Én közvetetten veszekedtem csak vele eddig. Kibeszélt a hátam mögött a páromnak, és csak úgy ömlött belőle a meggondolatlan féltékenykedés. Borzasztó undorító dolgokat mondott rólam, és akkor hihetetlenül féltékeny volt rám.

Az ok csak annyi volt, hogy a párom külföldön dolgozott, és nekem szinte minden alkalommal amikor hazajött hozott valami apróságot, a családjának viszont ritkábban..

Én inkább az a hidegháborús típus vagyok, úgyhogy egy ideig dobálta a sz_rt, a párom megvédett, én mérges voltam, de nem beszéltem vele, hiába beszélt hozzám, nem foglalkoztam vele. Aztán amikor elkezdett csillapodni, irkált üzeneteket, e-maileket, de egyikre sem válaszoltam, egyszerűen csak nem voltam hajlandó tudomásul venni a létezését ilyenek után.

Két hónappal utána kénytelen voltam találkozni vele, a párom kérésére, akkor könnybe lábadt szemekkel kért anyós bocsánatot tőlem, és kért hogy beszéljek vele, Azóta tegeződünk, és nem is volt több vita soha.

Nem laktam náluk az esetkor, ennyivel könnyebb volt a helyzetem.