9 hós múlt kisfiam, de amióta megszületett anyósom mindenbe beleszól, véleményt alkot, tanácsokat ad, hiába kértem ezerszer illedelmesen, hogy ne tegye. Mit tehetnék?

Biztos, hogy minden jó, ahogy te csinálod, csak neki nem. Ez ilyen vetélkedés dolog, mittudomén.

Az a helyzet, hogy sajnos a sarkadra kell állnod, és nagyon határozottan, érthetően, még az illemet is félretéve kell megmondanod neki, hogy ez a te gyereked, a nevelése a te dolgod, te mindent jól csinálsz, ő meg állítsa le magát, de gyorsan.

Biztos lesz egy kis mosolyszünet, de te így tönkremész.

A többit, amit tesz, elképzelem.

Eőször is a férjeddel kell beszélni. Mi még gyerekvállalás előtt kialakítottunk egy olyan stratégiát hogy amiről nem tud abba nem tud beleszólni sem. Így rengeteg mindent egyáltalán nem tud,sokmindent csak utólag. Beszélgetünk vele időjárásról politikáról tv műsorról szomszédjárol rokonokról bármiről ami nem a mi életünk,de téma lehet.

Ha kérdez faggat,terelünk. Én megmondom hogy semmi köze hozzá,férjem terel inkább,de mivel csak férjem beszél vele telón,mi csak személyesen beszélünk,így férjem intézi,nem hagy teret hogy beleszóljon az életünkbe.

Ha együtt vagyunk és akkor szól be hogy pl legutóbb abba hogy már hozza kellene táplálnom mert direkt nem delikátozta agyon a húslevest,férjem visszakérdezett hogy de anya,szerinted nem így tökéletes az unokád ahogy van? Anyós egy fél órára elnémult😀

Első és legfontosabb: a fárjed! mit szól az anyja viselkedéséhez? Mert, ha őt pártolja, akkor először vele kell leülnöd egy komoly bezsélgetésre. Itt a válás lehetőségét is fel kell hoznod, ha nem változtat a hozzáállásán.

Másodsorban pedig nem kell beengedni anyóst, maximum heti 1 órára. Nekem biztosan nem lógna ott, pláne, ha mindenbe beleugat. Először finoman rászólnék, másodjára pedig bezárnám az ajtót.

Fáj meghallgatni? Nem.

Az enyém is ilyen, meghallgatom, igen, Kati néni. Aztán ha elment, csinálom, ahogy szoktam.

Csak arra figyelj, mondhat jót is, ne csináld, hogy csakazértse. Én sokszor rádöbbenek, mikor ezerfélét próbálok, az ezeregyedik bejön, hogy a francba, ezt mndta, megúszhattam volna ezret...

Nem az anyósod a probléma.

Az csak tünete annak, hogy sz@r van a palacsintában.

Tulajdonképpen gyereket szültél egy gyereknek. Ő elsősorban anyu szemefénye, nem pedig a te férjed és a gyereketek apja.

Más helyzetben azt javasolnám, hogy vedd fel a boxkesztyűt, viszont őszintén... megéri ezért a pasiért küzdeni?

A párkapcsolati alapokban is hibák vannak. És ti továbbléptetek.

Olyan mint rossz alapraházat építeni. Össze fog dőlni előbb-utóbb.