Hogy lehet elviselni egy ilyen anyósjelöltet? Messze lakik ugyan, de az őrületbe kerget.

Még 4 éve az egyetemen ismertem meg a páromat, nem sokkal később kiderült, hogy az ország másik feléről származik. Kb. fél évvel a megismerkedésünk után vitt el magukhoz egy hétvégére, de előtte még egy lányt se vitt el magukhoz. Rögtön az első közös reggeli alatt az anyja megjegyezte nekem, hogy majd én is elrabolom és ellene fordítom a fiát, ahogy azt a veje és menye tette a másik két gyerekével, valamint folytonos megjegyzéseket tett, hogy milyen sovány vagyok, biztos anyám nem tud főzni, majd ő felhizlal, ha egyszer megbetegednék bele is halnék, nézzem meg őt (kb. 150 cm és 120 kg) neki betegség esetén van miből fogyni. A második látogatásom alkalmával (egy hétre elmentünk hozzá nyáron) a páromat minden nap elküldte legalább 4 boltba, mindenhonnan mást kellett hoznia, majd a piacra, lottózóba, vagy épp a házukkal szemben lévő orvoshoz receptet íratni neki. Ha a párom nem állt haptákban reggel, akkor feljött és be akarta törni a szobaajtót, hogy "a csirke nem repül haza magától" és hasonlók. Ez idő alatt halálra untam magam, elképzelni sem tudtam mit csinál a sok élelmiszerrel, de nem akartam szemétnek tűnni, így inkább felajánlottam a páromnak, hogy elmegyek vele a boltba, mire anyóspajtás megjegyezte, hogy nehogy el merjek menni vele, mert csak hátráltatom. Egyik délután, míg egyedül voltam feljött a szobába és elkezdte tömni a fejem olyanokkal, hogy jó lesz, ha elhagyom a fiát, mert semmi jó nem származik a kapcsolatunkból, ő látja, hogy egyáltalán nem illünk össze és ő csak jót akar, mert előbb utóbb úgyis szakítanánk, így ő segíteni akar, hogy inkább előbb történjen ez meg, mert ha őt valaki annak idején hasonlóan figyelmeztette volna, akkor nem ment volna tönkre az élete. Mikor a páromnak ezt szóvá tettem, azt mondta, hogy ezt csak én találtam ki, mert az anyja biztos csak jót akart és kiforgatom a szavait. Ezek után az anyja elkezdte olyanokkal tömni a fejét, hogy lenyúlom a fiát anyagilag, ingyenélő vagyok és csak a pénzét akarom (mindezt azért, mert a párom eltépte a szobámban a függönyt véletlenül és vett helyette egy újat, az öregasszony meg megtudta ezt.) Ezen kívül általában ha megtudta, hogy a fia nálunk van, rögtön telefonált neki, hogy menjen haza bevásárolni, ki kell vágni egy fát az udvaron, rosszul érzi magát, stb. A párom rögtön ugrott persze és ment haza, kb. 1 évbe telt mire belátta, hogy milyen az anyja és már nem szaladgál neki ha fütyül. Most karácsonykor kijelentette, hogy ő otthon szeretne lenni, kérte, hogy menjek el vele. Mivel különben nem láttam volna 2 hétig (előtte be kellett vásárolnia, mert az öregasszony nagy sütést tervezett), így belementem. A vénasszony próbálkozott megint azzal, hogy nap mint nap el akarta küldeni a páromat bevásárolni, de kijelentette, hogy maximum 2-szer megy el egy-egy nagy bevásárlásra, 1-1 boltba, mert pihenni van itthon. Erre az öregasszony totálisan kiborult, hogy megrontottam a fiát és hogy mer neki ellent mondani, mert ő szülte. Erre az öregasszony eljátszotta, hogy hány és hasmenése van (persze senki nem látta a wc közelében), a párom megsajnálta és elment helyette az unokáknak megvenni a nagyanyó karácsonyi ajándékát, én is vele mentem. Szaloncukrot is akart nekik vetetni, de azt már nem találtunk a Sparban, mivel nem volt több bolt a közelben, így azt nem vettünk. Mikor ezt megtudta a boszorka teljesen kiakadt, kiabált, megint azzal jött, hogy miattam nem ugrál már neki a fia, miért nem jártuk addig a boltokat, míg nem találtunk szaloncukrot. Erre az öreglány követelte, hogy most azonnal menjek le, mert beszélni akar velem, majd ő megnevel engem és megmondja kit fordítsak ellene... A párom összeveszett vele, mondtam neki, hogy én hazamegyek, de arra kért, hogy ne foglalkozzak az anyjával és maradjak. Maradtam , mert már csak a szilveszter volt, az anyja bosszúból elpakolta az unokáknak azt a szaloncukrot, amit a párom nekem vett karácsonyra. Az utolsó ott töltött estén megint összeveszett a párommal és követelte, hogy fizessük ki neki a víz és áramot amit elhasználtunk, és kiakadt, hogy ottmaradt neki a sok mosogatnivaló miattunk (egyik alkalommal bepakoltunk a mosogatógépbe, mire ő megjelent és elkezdett hisztériázni, hogy mielőtt berakjuk a mosogatgépbe el kell mosni kézzel is az edényeket rendesen, majd ő megcsinálja, ezért többször inkább nem próbálkoztunk).

A párom testvére a feleségével és az 1 éves kisfiúkkal (anyós meggyőződése, hogy más a gyerek apja, mert a nő egy r***nc!!) egyszer jött el hozzá karácsonykor, akkor se voltak ott sokáig, mert az öreglány kiosztotta szerencsétlen nőt, hogy miért ad a 9 hónapos gyereknek bébiételt, most azonnal adja oda neki, odaadja a kutyának, majd nekiállt a lefagyasztott húslevest kiolvasztani és azzal akarta etetni a gyereket.

Most, hogy én is végeztem az egyetemen, a párom szeretné, ha hozzá költöznék, de a karácsonykor történteken egyszerűen nem tudom túltenni magam. Nem érzem úgy, hogy nekem szükségem van egy ilyen anyósra, már ha csak rá gondolok a hányinger kerülget. Az elejétől kezdve ellenséges velem, ahogy láttam a másik két gyerekének a párjáról is csak rosszakat mond. Ha belegondolok, hogy esetleg közös gyerekünk lenne és odajárna a nyakamra pattogni, inkább lennék öngyilkos. Soha az életben nem bírnám látni ezt a nőt annyira sikerült magát meggyűlöltetnie velem, viszont ha együtt maradok a párommal, akkor biztos, hogy lenne még hozzá szerencsém.

Szerintetek érdemes egy párkapcsolatot felbontani egy ilyen boszorkány miatt, vagy mit érdemes tenni? A párom a történtek ellenére is elfogult az anyjával, épp ma vett neki a szülinapjára egy laptopot, mikor kérdeztem tőle, hogy ezt valóban megérdemelte-e a karácsonyi viselkedése után, csak annyit mondott, hogy nem tud változtatni az anyján, így kell elfogadni.