Akik nincsenek jóban az anyósukkal, apósukkal, menyükkel, vejükkel, miért?

Most mi értelme hogy itt sztorizzanak az emberek? Minden ember más és más minden helyzet más és más.

"és utálom a párom egész családját" - ez baj, és rossz jövőt vetít előre, ha lemúlik a nagy love és az lenne a feladatotok, hogy szépen átsimuljon SZERETETBE - akkor hirtelen feljönnek benned ezek az utálatok és rávetíted szerencsétlen párodra - olyan mint az anyja/apja -most, hogy "kiismertem" . Nem jó ez.

Kor, nem.

Szintén 24 éves, szintén lány.

20 évesen költöztem oda anyósjelölthöz (akkor még párom is ott lakott). Alapból azzal a kikötéssel mentem, hogy segítek ahol tudok, és a fizetésemből is adni fogok, mert így tartottam korrektnek. Hát, meg is próbáltam segíteni, de konkrétan mindenhonnan el voltam hajtva. Ha mosogatni akartam ne csináljam, majd ő. Ha mégis nekiálltam, jött hogy sok a mosogatószer, túl meleg a víz, túl kevés vizet használok, máskor meg túl sok volt. Ha meg akartam csinálni vacsorára egy tojásrántottát, ott állt fölöttem és dirigálta mit hogyan csináljak (amit én egyébként is gyűlölök, de neki persze lenyeltem, mégiscsak én mentem be az ő felségterületére). A porszívózást nagy kegyesen megengedte, abba nem szólt bele.

Ha ki akartam szellőztetni a szobánkat, két perc elteltével már jött be, hogy kihűtöm a lakást. Reggelente fél órámba telt mire fel tudtam öltözni mert állt az ajtóban és magyarázott.

Mindeközben folyamatosan meg akarta mondani mire költsük a pénzünket (azon felül természetesen amit neki odaadtunk). Párom nem vihetett haza semmit amit a saját pénzéből vett a hobbijához, mert az anyja kiakadt rajta hogy miért szórja el a pénzét hülyeségekre. Neki csak a zokni meg az alsónadrág létezett amire pénzt költhet az ember.

Mivel a házból nem mozdult ki sosem, mindig mi mentünk neki vásárolni. Egy idő után feltűnt, hogy tejesen mindegy hogyan oldja meg párom a pénzügyeket, az anyja mindig talál valamit ami szerinte túl drága volt és nem azt kellett volna venni. Egyszer aztán azt mondtam páromnak, hogy ugyan vigye már haza a bokkot és nyomja az anyja képébe mikor nekiáll hisztizni, mert nem normális hogy minden alkalommal veszekednek miatta.

Ezek után ebből már nem volt gond, anyuka felfogta a dolog ezen részét, de sajnos volt ezer másik dolog amit hosszú távon nem bír az ember elviselni.

Hiába próbálsz megfelelni ennek az embertípusnak, soha semmi sem jó neki. Minden megoldásra van egy problémája.

A végszó nálunk az lett mikor egyszer random elkezdte az édesanyámat szídni. Nekem ott telt be pohár, ott jött ki belőlem minden amit addig lenyeltem. Még ő volt megsértődve, és persze én voltam a tiszteletlen aki bunkó az idősebbekkel. Közöltem hogy egy hét és elmegyek, örüljön. Persze nem hitte el.

Az utolsó héten nem ettem abból amit főzött, nem mentem a közelébe, nem beszéltem hozzá. 3 nap kellett neki mire felfogta, hogy párom is jön velem, akkor megindult az "úgyis ki fog dobni és majd szaladsz vissza hozzám" terror a fia irányába.

Ez két éve volt. Anyóstól az én édesanyámhoz mentünk, ott összeszedtük magunkat anyagilag, és most albérletben élünk másfél éve már. Anyósjelölttel azóta nem beszéltem, de a párom elmondása alapján beletörődött a dolgokba.

Bocsánat a kisregényért, még így is csak nagyon nagy vonalakban írtam le mi volt ott....

Előre szólok, most nem vagyok párkapcsolatban. De voltam 15 évig.

Előítélet és legendás sztereotípiák nélkül viszonyultam az exem(párom) családjához. Tehát nem voltam lámpalázas, hogy mit szólnak hozzám, de nem is utáltam őket. Inkább ez az asszertív winwin, hogy tisztelem őket is és magamat is felállás volt.

Klasszikus anyósvicces problémák nem is voltak. Nem szólt bele, hogy a kék vagy a piros mosogatórongyot használjuk, vagy hogy klumpában járok e vagy nyitott papucsban stb.

Tehát a közhelyes értelemben vett anyós probléma nem állt fenn.

Viszont sajnos volt egy ennél durvább nézetütközés.

Az anyós felvett egy hitelt és a párommal fizettette évekig a felét úgy, hogy 1. a páromra kb az egyhatoda lett elköltve 2. a lány velem élt már vagy 8 éve, abban, amit a mi családunk által vettünk. Tehát anyóspajtás kb egy kávéskanál 'hozomány'-t nem adott, míg apámtól házunk volt kpre, hitelmentesen. Autó volt mindegyikünknek külön.

Szóval valahogy ezzel nem tudtam azonosulni, hogy anyós felvett 2008ban 11,5M hitelt, ebből kb másfelet használt el a párom (kocsi maradványértéke és kutyakozmetikai cucc) így az akkori havi 80ezerből a párom része lett volna 17,5 de anyós 40et követelt. És egyiküknek sem tetszett hogy nekem nem tetszett. Szóval ezért megromlott a viszony. És aztán 5 évvel később szétmentünk.

Kozel 1 eve vagyunk egyutt a párommal, nem tul nagy ido de ez alatt kiismerték es kiismertek a kedves szulok.

A problema ott kezdodik hogy sz anyósom nem hagy minket szeretkezni, konkrétan feljön az emeletre amint meghall valami együttlétre hasonlító zajt, vagy agy nyikorgast :D

De a kedvencem amikor eppen 2 perce masztunk ki egymásból es odaül az agy szélére es simogatja a párom arcat hogy mit is enne ebédre, hozzáteszem a párom 30 eves es nem anyuci pici fia.

Szerencsere a jovo honapban osszekoltozunk szoval megszűnnek ezek a problémák :D

Én 13 évig tűrtem az anyósom folyamatos szekálását. Rendszeresen alázott a kinézetem miatt, és amiatt, hogy dolgozom(!). Üzletvezető voltam, megtörtént, hogy bejött a munkahelyemre és a kollégáim előtt közölte, hogy ne menjek el a sógornőm szülinapi bulijára, mert nem vagyok elég csinos, és ott szép emberek lesznek, és fotózás is lesz. A férjemet hivogatta, hogy talál nálam jobbat is. Ha családi eseményre, sütögetésre vittem valami ételt, kidobta a kukába, hogy neki az nem kell. Tőlünk kapott szülinapi ajándékát előttünk ajándékozta tovább ugyanabban a csomagolásban a testvérének.

Soha nem laktam náluk, kb 1 év együttjárás után összeköltöztünk a férjemmel először albérletbe, aztán saját lakásba. Anyagi segítséget soha nem kaptunk tőlük, a lakást spórolt pénzből és hitelből vettük, amit több, mint 10 éve fizetünk.

6 éve sok próbálkozás után terhes lettem. A kisbabám 24 hetesen meghalt. Erre az volt a reakciójuk, hogy mit rinyálunk, "az még nem is volt gyerek".

Azóta van egy gyönyörű 4 éves kisfiam. Múlt hét pénteken anyósom megállás nélkül elsétált az unokája, a fia és mellettem.

Többet nem vagyunk beszélő viszonyban.

Basszus 7-es véletlenül a kék kézre nyomtam pedig a zöldre akartam... Bocsesz 😃

Eddig a te történeted a legdurvább szerintem,ott valami nem volt rendben anyuka fejében...

Bocsi folytatom...

Mert h a bolti milyen sz*r erre vész boltit....:D Meg amikor terhes voltam h ne adjak neki cumit erre vesz egy cumit h ez az elso cumija és vigyorog....(Én már akkor vettem 2öt es kib*sztam a szemetbe)