Kedves Anyósok! Milyen idegesítő szokásai lehetnek egy menynek?

Én menyként írnék az anyósomról, hátha páran fordított helyzetben olvassák ezt és belátják, hogy nem mindig, minden esetben az idősebbnek van igaza. :)

Anyósom világ életében nem dolgozott, otthon nevelte a gyereket és vezette a háztartást. Mesélték a családukból többen is, hogy mindig vitte a rokonokhoz a gyerekeket, hogy vigyázzanak rájuk, közben ő elvileg otthon végezte a dolgát, de a házimunkát valahogy mindig egy takarítónéni végezte el. Az apósom állandóan dolgozott, erre például, hogy az ő pénzéből takarítót fizettek, a felesége meg nem csinált semmit, csak pár éve hallott először. És az anyósom nagyjából az élet minden területén ezt a mentalitást követi, semmi megterhelő munkája nincsen, főleg, hogy a gyerkei már felnőttek, de mégis másoktól várja el, hogy az ő feladatait elvégezzék.

Én például rendszeresen mosogattam, takarítottam, főztem náluk, amikor összeházasodtunk a párommal. És miután rendebettem a rémesen kupis, koszos konyháját (tudni kell, hogy ő minden edényt otthagy a pulton, amiben főzött, nem mosogat el még nap végén sem, csak akkor szól valakinek, ha már nincsenek tiszta tányérok meg evőeszközök és a vizet a vendégeknek bögrében kell felszolgálni), visszahallottam a páromtól, hogy nem volt megelégedve a munkám alaposságával. Pedig én nagyon rend és tisztaság szerető vagyok, és főleg más házában megpróbálok még magamon is túltenni.

Ez nekem kicsit rosszul szokott esni, hogy nagyon sok mindenben a szemembe mosolyog, a hátam mögött pedig ócsárolja a munkámat, mintha nem tudnám jól megcsinálni, közben meg pont, hogy neki segítek és helyette csinálom meg a feladatait, amikhez ő hozzá sem kezd lustaságból.

“Nem tiszteli a hagyomanyokat. Az egy dolog hogy nem keresztelik meg az unokamat de meg disznot se vagnak.”

Köszi, meg is volt a ma esti Jóéjt röhögésem :’DDD

Azt észrevettem hogy azok az anyosok hagyjak nyugton élni a gyerekeiket akik hasonloan anno “terror” anyos zaklatott🤪

Az en anyosom is kedves de varatlanul jön,nem kerdez semmit

csak elvárja h a fiacskaja azt tegye amit ök mondanak.

Persze amikor a ferjem nemet mond akkor erzem es tudom h a hatunk mögött biztos h az van az én hibám,én tettem ilyennè

Én mindig azt mondom egy szülöi feladat nem arrol szol h felnevelem a gyermekem,hanem arrol is megtanulom elengedni!

Nem arrol szol h felnevelem es kesöbb cserebe várok valamit

A tisztelet!amit meg kell adni!ez termeszetes

De olyan sok anyos apos varja el h a gyermekei menyei körülugrálják

és azt tegyék amit ök akarnak.

A ferjem anyukaja es valahol keptelen elengedni a fiait

Mindent tudni akar,sok mindent elvár

Es ez sok esetben mergezi a kapcsolatokat.

Vagy a parjaval les konfliktus emiatt vagy a szülöjével.

En sose akarok ilyen anyos lennk

Meg ha fajni is fog sokminden,sose akarok beleszolni az eletebe.

Tanacsokat adol de nem varom el h adjon hiszen nem ö akart megszületni.En akartam öt,igy az en felelössegem h felneveljem

ö semmivel sem tartozik csak tisztelettel.

Tiszteletre meltok azok az anyosok aposok akik tiszteletben tarrjak a gyerekeik eletet es akarmennyire is faj nekik de elfogadjak h felnöttek

es nekik is van mar sajat életük

Az hogy a fia kirepül a fészekböl es szerinte ne adj isten csalàdot alapit az neki egyenlö a fia lehuzasaval (hiaba mondtam neki hogy pont a NÖ az aki akàr egy egesz karriert is relative felad es szinte függö helyzetbe kerül a csalàdért az apa meg pl a gyeddel majdnem dupla annyit fog keresni, szoval a csalàdalapitàs az pont nem a fia lehuzàsa, azt valahogy nem hallja meg)magyaràn nemhogy a fiàt nem engedi elköltözni(mert akkor ugye nem anyukànak adnà le a fizetését) de teljes magànjellegü gyerekvàllalàsi kérdéseket szabàlyoz.

Szoval jol irta vki. Egy anyosnak csupan màr az is gond lehet ha egyàltalàn menye van letezik es él plane ha szaporodik is, az màr eget rengetö vétség a fia ellen.

Pont nem az a korosztály ad feleletet

a kérdéseitekre akik igazán válaszolni tudnának Nektek.Ez nem a nagy öreg elszálltság,Hanem a járjuk körül még tízszer elszántsága.Ha gondod van kérdezd meg attól akivel van.Az ötvenes korosztály válaszolni fog,és legtöbbször tartalmasan.Értem ezalatt,hogy normálisan.Ettől nem kell félni,mert a beszélgetés visz Mindenkit előbbre.Ha nem akkor is konkrétumok lesznek.Sok sikert!

Az én anyósomnak az nem tetszett, hogy amikor terhes lettem, úgy gondolta, most már akkor többé a kutyáim nem jöhetnek be a házba. Én meg nem úgy gondoltam.

Mondjuk ez a védőnőnek se tetszett, de tőlem aztán puffoghatott.

Az etetésnél sem egyeztünk, de belátom, ott neki volt igaza. Én is betű szerint betartottam azt a sok hü..lye hozzátáplálási táblázatot, plusz minden bio, egy normális ételt nem tudtam a kicsi elé tenné normális ízesítéssel, sose azt kapta, amit mi ettünk, mert neki bioból csináltam, az lett a vége, hogy lett egy rettenetesen rossz evő gyerekem. Anyós lánya bezzeg csupa egészségtelen dologgal tömte a gyerekét, egész kiskorától cukrozva, miegymás, ki voltam akadva, ő meg jó evő lett. Ma már anyósomnak adnék igazat. Egy éves volt a gyerekem, amikor észrevettem, hogy diós sütit kínált neki, majd felrobbantam Biztos voltam benne, hogy mindjárt allergiás rohamot fog kapni. Mai eszemmel dehogy tiltanám szegény kicsikémtől a diós süteményt!!!

Még nem kérdeztem meg, mert sosem tálaltam az alkalmat, de egyszer megfogom, kíváncsi leszek mit habog majd össze...

De úgy gondolom, az a baja velem, hogy egyátalán képbe kerültem és "elszakítottam" a fiát, az atm-et. Azt az embert aki anyagilag kihúzta a szarból meg akit lelkiterrorba tartva mindig a rendelkezésére állt, mindig emlékeztette rá, ha elhagyná akkor ő nem fog megélni nélküle! S ezt nekem is hangoztatta anyósom akkoriban. Azt is, hogy boldog, hogy a fia őt választotta helyettem (2 hónapos kapcsolatunkban ők arról beszélgettek kettesben ugye, hogy a férjem sosem fogja elhagyni anyukát, ő sosem költözik el otthonról. Ezt természetesen fejemhez is vágta anyuka utána, hogy tudjam hol a helyem.)

Utalnák mert én normális értékrendben nőttem fel, divat nálunk az őszinteség a családban. Náluk viszont nem! Hanem anyósom azt is hangoztatta, hogy nem bírná elviselni, hogy konkrétan a fia neki szemébe mondja azt ha netán megbántja őt, a saját anyja! A férjem nem is mondta el sosem neki amikor anyuka márpedig keményen terrorba tartotta! Struccok. S szinjáték az egész életük. Hazugság... Ez az én véleményem róluk. Engem is olyanná próbáltak formálni amilyenek ők, csak én nem hagytam magam. Szerintem akkor sem lettem volna jó, mert a hitvallásuk: csak az a családtag, akiben ugyan az a vér folyik. Tehát én sosem lehetnék az amúgy! Meg szépen is nézne ki, ha egy vérből lennénk a férjemmel. -.-