Lehetséges az, hogy a férfiak hálásabbak annak a nönek aki kisfiut szül nekik? Hogy látjátok ezt?

Minden férfi más.Egyszer rosszul jártál eggyel, ne írd le az egész férfi nemet, mert sok férfi normális, rendes, családszerető,hűséges.Találsz még ilyet is.1 férfi miatt nem szabad általánosítani.

Vele nem voltatok egymáshoz valók.Sajnos ez már akkor derült ki, mikor volt 2 gyerek.Ne rágódj rajta, mi volt, most mit csinál a volt férjed,ki mit hibázott.Mert akkor nem tudsz élni, nem tudsz új életet kezdeni.Törődj ezerrel a 2 kislányoddal, próbálj TÁRSAT találni.De most nézd meg jól, kivel kötöd össze az életed, nehogy megint így járj, és a gyerekek miatt is fontos.

Ha arab a férjed, akkor lehet. Ott ugyanis kötelező elvetetnie egy nőnek a gyermekét, amennyiben lánygyermekkel várandós.

ezt azért gondold végig újra :D

Nem irigylem majd azt a kisfiút,aki ilyen apa mellett nő fel.

Az ilyen emberek sík hülyék,nem fogják fel,hogy a gyerek nem egy tárgy,hanem egy új,független élet.

Te azért szültél neki, hogy hálás legyen?...

Ha mindig fiút szeretett volna, akkor ez is lehet egy ok. De valószínűbb, hogy azzal a nővel egyszerűen boldogabb, mint veled volt. Ez van.

Itt a gyerek nemén rugózol, és sok válasz is erről szól, egy-kettő tér csak ki arra, hogy nem minden férfi gondolkodik így, és most peched volt.

Sajna egy kicsit összetettebb a probléma, mindenki a magához illőt vonzza be, de ez nem jelenti azt, hogy azzal jól is érzi magát... Ha valaki nincs rendben magával, akkor az a házasság se lesz rendben. Ez törvényszerű.

Ha neked nulla önbecsülésed van, akkor nem is fognak becsülni. Ezért fontosnak tartom, hogy te változz, mert addig mindig ugyanolyan pasikat vonzanál be, még akkor is, ha a pasik valóban nem mind ugyanolyanok.

Az, hogy kerülöd a konfliktust, és mindent megcsinálsz, elég mártír szerep, ez passzív erőszak. Lehet rá haragudni, hogy te mindent megtettél érte, és te milyen hálátlan volt, meg mit kellett volna másképp tenni, hogy hálás legyen, de nem ez a lényeg.

Szeretni az tud, aki szereti magát, és valójában a szeretetet is csak az tudja igazán elfogadni, hiszen nem tartja magát szerethetőnek, ezért igényel folyton bizonygatást, hogy "ugye, tényleg szeretsz?". Valahol ez elég megterhelő tud lenni.

A félelem is és a szeretet is egy eléggé erős teremtő erő, mindkettő bevonzza a maga tárgyát, te is megkaptad azt, amitől rettegtél.

Ami azt illeti, te se szeretted a párod, amit éreztél az egészen más. Az ilyen érzelmi függésben más van.

Előfordulhat. Egy hasonló történet két évvel ezelőttről: https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ke..

Ha végignézed, a 6. válaszadó sógornőjét azért hagyta ott a férje, mert a második gyermek is kislány lett.

A Te sztoridban viszont biztos, hogy új nő van a dologban. Úgyhogy ne hibáztasd érte se Önmagadat, se a gyerekeidet! Különben is a férfi ivarsejtjétől függ a gyermek neme.