Kedves többgyerekes szülők! Miért mindig a nagyobb gyermek a hibás mindenért?

szija. nem olvastam kommenteket. de van egy ismerösöm 3 gyereke van és mindig a legnagyobb 7 éves van leszurva mindenért:S néha sajnálom. a legkisebb akármit csinálhat..nem ő a rossz...

DE! viszont a nagymamáknak meg a nagypapáknak mindig az első unoka lesz az első;) és ez a szülöknél is lehet igy pár év után :) főleg ha már 3-4 gyereked van.

Nekem van egy két évvel fiatalabb öcsém, és általában, ha vmi történik, mindketten megkapjuk azt, ami jár. De külön-külön! Szerinetem ez így tök jó, bár eddig azt hittem, hogy mindenért én vagyok a hibás, mert mindig engem szidnak le. De egyszer meghallottam, hogy miután az én "kioktatásomnak" vége volt, a szüleim átmentek az öcsémhez és őt is lecseszték a maga hibája miatt... De még így is úgy érzem néha, hogy csak ő érdemli meg.

Amúgy természetesen mindenki sajátmagával sokkal elnézőbb, mint máséval, ezért van az az érzésünk mikor minket szidnak, hogy nem is érdemelnénk meg, és inkább a másikra kenjük rá (ha nem is szóban, gondolatban. és elhitetjük magunkkal, hogy teljesen ártatlanok vagyunk).

Ja, és ha mégis igazságtalanság történik, azért a nagyobb, mert mikor (maradjunk a mi korunknál 15-13) a nagyobb 2 éves volt, már volt kisebb gyerek, akire figyelni, vigyázni kellett és sokkal több törődést igényelt, és mivel ez nem kevés feladat, lehet, hogy a nagyobbat is bevonják (persze azt bízznak rá amit el lehet várni egy korabeli gyerektől, pl ne tolja el a babakocsit, vacsorázzon szépen, mig a másikat etetik, stb). Így a nagyobb gyereknek a felelőssége késöbb is nagyobb lesz.

Mikor már nem született több gyerek, maradt ugyanez a felállás (mondjuk 7-5), és a nagyobb gyerek már iskolás, rá már elég sok dolgot lehet bízni, de a kisebb még csak óvodás ő még kicsi...

De ez később még a nagy javára is fordulhat, mert a nagy már 9-10 éves korában már egyedül jöhet haza az iskolából, 13-14 évesen már együtt lóghat a barátaival sötétedésig. De a kisebb ilyen korban még nem, mert a felnőtt nem akarja, hogy hamar kirepüljün a fészekből, és sokkal szigorúbbak a szabályok (hacsaknem anyuci pici lánya/fia addig nem hisztizik, amig anyuci meg nem engedi... szerncsére én még nem tapasztaltam, de van ilyen ismerősöm - szegény szülő :P ).

15L

Nálunk én vagyok 4 évvel fiatalabb,és mindig mindenért a hibás a mai napig.

Nővérem a jó kislány a kedves,okos,aranyos,akinek semmit nem kell csinálni. Hiába,ő az első,ő a kedvenc. Kiskorunkban akármi történt,rögtön én voltam a hibás,és miután jól kikaptam,utána somfordált oda nővérem,hogy ő volt a bűnös. Persze addigra a szülő lenyugodott,és ő már annyit kapott csak,hogy elő ne forduljon többet. Emellett mindent tőlem vártak el.

Viszont nem sajnálom,hogy így volt.Ő most 25 éves. Otthon él,nem tud se főzni,se mosni,semmit nem csinál itthon a mai napig. Én már nem lakok otthon egy ideje.Bármit megcsinálok,mindig elég önálló voltam ahhoz,hogy elboldoguljak az életben. Viszont sajnálom nővérem,mert később nagyon nehéz lesz az élete így

Borzasztó, hogy mennyi kivételezésről hallani. Szomszédaimnál detto, a kicsi a szent, rá még anyagilag is másképp tekintettek. Neki járt több 10 ezer ft-ért bármi, a nagy egy szelet csokit nem ehetett.

Nem tartom szülőnek azt, aki képes kivételezni a gyerekeivel.

7 évvel fiatalabb az öcsém, ugyanaz mint a leírásod. Tőlem anno sokkal többet vártak, őt azért is megdicsérik, mert nem csinál rosszat. Anya mondjuk egyenlően kezel minket, apám meg velem mindenen veszekszik, őt imádja. Helyzet: tesóm odajön, elkezd rugdosni, rászólok, erre leordítja körülbelül a fejem, hogy szegény kisfiát hagyjam békén... Meg mindig azt hallgatom, hogy mennyivel jobb, mert nem voltam nekik elég jó, azért kellett második, meg az én hibám ez. Ő sokkal okosabb, apám közölte, hogy mindenben jobb lesz nálam... És mikor említettem hogy ez milyen rosszul esik, azóta piszkál, hogy ezt csak beképzelem. Anyám meg hajtogatja, hogy ne legyek féltékeny, örülnöm kéne, hogy neki jó. Ami nem is gond, csak az én káromra.

Ja és én vagyok elcseszett, hogy önbizalomhiány van. Köszi.:)))

Nekem is ezért lesz egy gyerekem, és nekem ő lesz a szent, a szemem fénye, és úgy fogom nevelni, hogy mindene meglegyen, de kellőképpen önálló legyen és ne legyen elkényeztetve.

Nekem a húgom például kőkemény konkurencia a mai napig.