Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Szerintetek is bolod vagyok...

Szerintetek is bolod vagyok vagy nekem van igazam? Hogyan tudnék ettől megszabadulni?

Figyelt kérdés

21 éves vagyok, még tanulok és kollégista vagyok az egyetem városában, viszont minden hétvégén haza szoktam járni. Ennek az egyik oka az az, hogy otthon sokkal jobban ki tudom magam pihenni (van saját szobám, nem kell mindenen osztozkodni, csendesebb, kényelmesebb, nyugodtabb, egyedül lehetek egy picit). Emellett jobban szeretek otthon mosni, főzni is és akkor mindennel felpakolva utazok vissza a kollégiumba. Valamint eleve nincsen semmi különösebb okom arra, hogy ott maradjak a koliban és a városban a hétvégén, a barátaim is mind haza utaznak, én is. Legalábbis én így szeretném és nekem ez így teljesen jól meg is felelne. Viszont van egy idősebb testvérem, aki minden vasárnap hazajön, amivel önmagában még nem is feltétlenül lenne probléma, de végül mindig konfliktus van belőle. Ő ilyenkor órákon át ott van nálunk, mert ő ráér és akkor én nézzem meg ezt, miért nem jövök én is enni, hadd fesse ki a körmömet, nem festem-e be a haját, nem főzünk-e ilyet és ilyet, mutat nekem valamit stb., jön utánam, kopog a szobám ajtaján. Viszont nekem készülődnöm kell, tanulnom kell és úgy eleve nem este 10-11-kor szeretnék beesni a kollégiumba. Már többször elmagyaráztam neki és felvetettem, hogy pl. jöjjön szombaton, amikor nekem is több időm van rá, de nyilván én vagyok a hülye.

Most éppen ez volt a legújabb, de egyébként bármi mást is írhattam volna, mert egyszerűen mindig mindenbe beleszól, okoskodik, kötekedik, sérteget és természetesen mindig én vagyok mindenért a hibás, én vagyok a hülye, az életképtelen, az elkényeztetett, a semmitérő, a bolond és még sorolhatnám. Szerintem a világon nincsen olyan dolog, amit valaha jól csináltam... A múltkor például megkaptam tőle, hogy én mégis mit képzelek magamról és milyen elkényeztetett, életképtelen "hercegnő" vagyok, amiért megkértem apukámat, hogy vigyen vissza a kollégiumba autóval (először mentem vissza a vizsgaidőszak után és a szokásos cuccaimon kívül vittem ágyneműt, huzatokat, lábtörlőt, több zsugor vizet stb., és ezt autóval sokkal egyszerűbb és könnyebb volt, apukám is szívesen segített nekem). Ma megmondtam, hogy emiatt nem érdemes hazajönni nekem sem, mert már tényleg csak a veszekedés megy mindig, de erre is az volt a válasza, hogy ezt hogyan gondolom, mit fogok én ott csinálni, hálátlan vagyok, támogatnak és haza se jövök, úgyse bírnám, én mindig csak menekülni próbálok a probléma elől. Ha belekezdek valamibe (pl. egy szimpla hobbiba), akkor rögtön leszólja, mert nekem az úgysem megy, úgyis feladom, nem nekem való, minek, nincsen semmi értelme. Az egyetem miatt is állandóan oszt, hogy mi ez, minek, mi értelme van, mekkora hülyeség, miért ezt tanulom (de a felvételikor is minden szakról ez volt a véleménye). Már gondolkozom rajta, hogy tovább szeretnék majd tanulni az alapszak után és esetlegesen inkább egy másik városba mennék, de erre is az a válasz, hogy minek, nem kell tanulni, hülyeség, úgyse ér semmit, nem neked való, úgysem fog menni, téged oda biztosan nem vesznek fel, abban a városban nem fogsz tudni élni, nem neked való, nem fogsz tudni tájékozódni. Ha nem jövök ki valakivel (pl. szobatársam vagy szaktársam) akkor el vagyok hordva mindennek, mert biztos barátságtalan vagyok, bunkó vagyok, utálok mindenkit és nekem senki sem elég jó. Ha valakivel pedig éppen jóban vagyok, akkor az mindig hülye, buta, igénytelen, büdös stb., pláne a külföldiekkel ne álljak szóba, mert azok undorítóak. Nincsen barátom és nekem ne is legyen, mert nem nekem való, nem vagyok hozzá elég jó, nincs is rá szükségem, majd utána az a baj, hogy miért nincsen. Ha valamiben bizonytalan vagyok, akkor egyértelműen semmitérő és életképtelen vagyok. Ha valami miatt rosszabb a kedvem, sírok, szomorú vagyok, akkor én hálátlan vagyok, mert ők mindent megtesznek értem, én nem értékelem, másnak nincsen ennyi mindene, beteg vagyok, biztosan vele van bajom és a többi. Én őszintén szólva már sokszor felidegesítem magam ilyenkor, mert már tényleg elegem van belőle és bevallom, hogy nem mindig szólok hozzá szépen. Ilyenkor én kapásból beteg vagyok, agresszív, idióta, bolod, nem normális, kezeltetni kellene, pszichiátriára kellene bezárni, nem is kellene egyetemre engedni és a többi.


2020. febr. 9. 21:08
1 2
 1/16 A kérdező kommentje:
Nekem fogalmam sincs, hogy miért ilyen. Őt sem nevelték különb módon, mindent megkapott és most is megvan mindene. Egy felnőtt önálló nő, diplomás, dolgozik, jól keres, saját háza van, van egy párkapcsolata...nem értem. Én úgy nőttem fel, hogy mindig ő volt a jó, az okos, a szép, az ügyes, szóval maga a tökély és mindenki kedvence. Ha valakiben lehetne bármi rossz érzés, akkor az max. én lehetnék...de nincsen, mert erről sem ő tehet. Szerintem soha nem is tettem vagy mondtam semmit sem, ami miatt neki így kellene viselkednie velem.
2020. febr. 9. 21:09
 2/16 anonim ***** válasza:
92%

Hu-basszus....

Lehet, hogy én már kést fogtam volna, pedig nagyon nyugodt ember vagyok.

Nem tudom, hogy emlékszel e arra a banki reklámra a TV-ből, mikor a bankos csaj a fülét a tenyerével ütögette, miközben a pa-pa-pa-pa-pa-pa szavakat mondta.

Na ezt kell csinálni a tesóval is. A legjobb lenne ha a telefonodra tennéd fel és csak nyomnád a gombot.

2020. febr. 9. 21:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:
93%
Valami miatt mégis féltékeny rád. Csak találgatni tudok, talán rájött, hogy utálja azt, amit dolgozik, és a párkapcsolata garantáltan pocsék, ha minden egyes hétvégén ott csövez nálatok egy napot a párja nélkül.
2020. febr. 9. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
89%

Határtalanul féltékeny rád. Arra, hogy tanulsz, s hogy ebben a szüleitek támogatnak.

Ismerem a helyzetet.

Ezt a szüleidnek kellene megoldania, nem azért tanttatnak, hogy a kedves testvéred tönkretegye, megakadályozza a pihenésedet, a tanulásban zavarjon.

Nem élősködni mész haza, azt veszem ki, hogy te mosol magadra, rendbe teszed a dolgaidat.

Hazamész, hogy otthon nyugodtan tanulhass, s erre csöbörből vödörbe.

Ne hagyd magad.

A testvéred boldogtalan, mert ő nem tanul, vagy nem képes rá, ezért azt akarja, hogy neked se sikerüljön. Tudat alatt, vagy nem, ez motiválja. Téged sikeresebbnek lát, ezért irigy és féltékeny.


Még egyszer mondom, a szüleidnek kell a helyére tenniük, hogy ő miért nem tanul, stb., stb. , s téged hagyjon békén, mert nem akarják, hogy a te taníttatásod kidobott pénz legyen. S hogy ne legyen gonosz.

2020. febr. 9. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
98%

Egyébként a Magyar nyelvben van egy szó ami tökéletesen lefedi, amit tenned kell.

"szard le az egészet"

Kezdj hozzá a hobbidhoz, menj pasizni , stb...stb

2020. febr. 9. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 A kérdező kommentje:
Nem tudom, hogy mire lehetne féltékeny. Korából adódóan (10+ év van közöttünk) eleve sokkal előrébb tart mindenben, sokkal több mindene van és szerintem visszatekintve a korábbi éveire sem panaszkodhat. Őt ugyanúgy támogatták mindig mindenben és neki is megvoltak a lehetőségei. Jól tanult, versenyszerűen sportolt, egyetemet végzett, piacképes diplomája van és most is dolgozik, jól keres, saját háza van, saját autója van, nyaralni járnak. A párkapcsolatának a milyenségéről mondjuk nem tudok nyilatkozni, de soha nem mond róla semmi rosszat és nemrég költöztek össze. A párja is minden hétvégén hazamegy a családjához és a nővérem is régóta jár hozzánk hétvégente, szóval nem a párja miatt jön.
2020. febr. 9. 21:39
 7/16 anonim ***** válasza:
81%
akkor féltékeny korából adódóan / ritkán húszéves az ember
2020. febr. 9. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:
84%

A szüleitek mit szólnak ehhez? Tudnak erről a dologról és ha igen, mit tesznek/nem tesznek ellene?

Lehet írtál erről valahol, vagy Én siklottam át felette...

2020. febr. 9. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 anonim ***** válasza:
100%

#8-as vagyok.

Sorry, hogy nem válaszoltam a kérdésedre érdemben, de úgy érzem, ha leírod a szüleitek álláspontját, úgy jobban tudunk majd neked segíteni.

Nekem az első gondolatom amúgy az volt, hogy a növéred erős kisebbségi komplexussal küzd. Azok szoktak általában ilyen lekicsinylő, hirtelen sértegetésekkel reagálni...

2020. febr. 9. 22:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 anonim ***** válasza:
66%

Teljesen megertem a testvered. En es hugom kozt is 9 ev van. Te hiaba erzed ugy, hogy megkapott o is mindent ugy mint te, hidd el nem igy van. 10 ev korkulonbsegnel a szuloknek az elso gyereknel meg nincs egzisztenciajuk, sokkal szigorubbak, sokkal nagyobb nyomas van a gyereken.


Nem fogok nagyon magyarazkodni, mert ebben a helyzetben a kisebb testver ezt ugysem erti meg soha.


Egy megoldas van erre: ha a testvered nyel, es csendben marad es elnezi ahogy neked minden konnyebb az eletben. Igen engem pl soha nem vittek el szuleim suliba vagy koleszba,tesomnak ez termeszetes higy beulnek a jeep-be es mennek. Nekem mindig vonatozni kellett. Ez eg pelda a sok kozul. Es nehez a sok aprosagot felretenni.


Testvered nem tudja felretenni. Teljesen ertheto. Ezen esetben vagy te leszel az okosabb, vagy megszakitod vele a kapcsolatot.


Es tanulj a szuleid hiabajabol: a nagy kordkilonbseg valamikor visszaut! En soha nem szulnek ekkora korkulonbseggel. Igen en a bekesseg kedveert nyelek, es elnezem tesomnak mennyivel konnyebb az elete, de rengeteget sirok miatta otthon a ferjemnek, amot gyerekem is lat, es mar van olyan idos hogy felfogja hogy a mamaek miatt sirok,es akaratlanul is tavolabb kerult a szuleimtol.


Erre mas orvossag nincs.

2020. febr. 9. 22:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!