Szerintetek mi lenne a leghelyesebb, tőlem, a legkissebbtől?

Ott kezdeném hogy 14 éves lány vagyok.A családomnak egy nagyon jól működő cégje volt,mindenünk megvolt.Aztán bejött ez a válság és a dolog egyre rosszabb.Romániában élünk,nem könnyű.Anyuék mindent megtesznek,hogy jobb legyen,és ezt tudom,de bánt,hogy semmit sem tehetek.Bankunk van,sok.Egy hónapban kb fél millió forintot adunk ki bankokra.Ez megy már kb 2 éve.Volt úgy hogy azt hittem tényleg itt most vége.De valahogy mindig lett.Adósságunk is van,anyáék mindent megtesznek hogy törlesszék.Emelett 10000 eurót is kell adnunk valakinek. Anya nagyon ki van borulva. Nincs már ki segitsen, nagyi az egyetlen nagyszülő aki még él,ő mindent megtesz.Nyugdijából ad,bankban volt pénze nekünk adta.Szóval mindent mindent megtesz hogy segtsen.Édesapám testvére is rengeteget segitett.Mégis itt vagyunk.Mindig van valahogy,én tudom de aggódok a szüleimért. Anyának baj van a szivével,ő ezt tudja,de nem megy doktorhoz.Nincs pénze.Megszakad a szivem ha erre gondolok.Édesapám van hogy nem alszik,ő is annyira nyugtalan.Én azt hiszem annyit tehetek,hogy nem követelőzök.Nem is szoktam,mert tudom,hogy mindent megkaptam amit akartam még nem lett ez a nagy válság.A testvérem is tönkre van menve idegileg.Kiboritó egy helyzet ez.Segitek én ahol tudok,próbálok.Itthon takaritok,mindent csinálok amit tudok.Anya azt sem tudja hová fusson annyi dolga meg baja van.Apa rengeteget dolgozik nem beszélve a tesómrol. Nem is tudom mit irhatnék még,ki vagyok borulva.Attól félek a legjobban hogy megbetegszenek. Hosszú lett tudom, remélem van valaki aki elolvasta s fűz hozzá véleményt.