Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit tehetnék? Lesz még jobb?...

Mit tehetnék? Lesz még jobb? Vagy csak rosszabb? Annyira kilátástalan az egész.

Figyelt kérdés

Előre is bocs, ha hosszú lesz, és nem is nagyon ide tartozik, de itt vannak a legértelmesebb emberek...


Nos az a helyzet, hogy kicsi korom óta mindig albérletben éltünk, sosem volt sok pénzünk. Természetesen most is albérletben lakunk, anyukám 50 éves apukám 57. Anyum takarítónő, nagyon sokat dolgozik, több helyen is, nagyon nehéz és rossz élete volt, apukámnak nincs munkája, elég beteges is, nem nagyon talál munkát, pedig keres! Egyiküknek sincs érettségije, tehát olyan nagy dolgokban nem is tudnának dolgozni. A testvéreim sem tudnak nekünk segíteni úgy igazán.

A problémám az igazából, hogy nem tudom mit csinálhatnék...a legjobban a jövőtől félek. Persze pénztelenség van, a számlákat is alig tudjuk kifizetni...de mi lesz később? Ha netán már nem tudnak a szüleim dolgozni, vmi történik, öregkorukba mit csinálnak? Hol fognak élni? Már most is nehézkes a taníttatásomat megoldani, pedig még csak Okj-re járok, ezután jön majd a fősuli. Mindenképp szeretnék tanulni, mert tudom, h annyi pénzt kell, h keressek, amiből majd a szüleimet is el tudom tartani, valószínűleg nem is olyan soká.

És persze ezt a rossz anyagi helyzetet is nagyon nehéz elfogadnom, mert a barátok, haverok mennek ide-oda, bulizni, vásárolni...nem tudom még a barátaimmal se megbeszélni ezeket a dolgokat. De próbálom elfogadni, és természetesen megértem....csak nehéz:(

De ami a legjobban aggaszt az a jövő...

Annyira félek!! Mi lesz, ha nem sikerül? Mi lesz velük? Annyira féltem őket!


BOcs, h hosszú és zavaros lett...

18/L


2010. szept. 20. 21:45
 1/10 A kérdező kommentje:
Ohh a kérdésem pedig nem is tudom micsoda...csak ki vagyok borulva...
2010. szept. 20. 21:46
 2/10 anonim ***** válasza:

szoktatok pályázni önkormányzati lakásokra? Én a helyetekben megállás nélkül pályáznék. Ha sikerül összehozni valamit, úgy biztos olcsóbb lenne a lakás.

Te is vállalhatsz munkát. Újságkihordás, MC-i stb. nem sok, de egy kicsit jobb lesz...

2010. szept. 20. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:
huhh hát én nem tudom, hogy hogy lehet ilyen pályázatot benyújtani, de akkor utánanézek majd, köszönöm az ötletet:) Alkalmi munkákat szoktam vállalni diákszövetségen keresztül, de nem nagyon vannak mostanság:s
2010. szept. 20. 21:57
 4/10 anonim ***** válasza:
100%

Az én szüleim is egyszerű emberek..Sőt anyám alkoholista,így csak apám pénzéből éltünk..3-an vagyunk testvérek,és sokszor én csak örököltem a ruhákat a nővérem után..A szakmunkás képzés után nekem álmodni sem lehetett hogy egyetemre menjek,ahogy a testvéreim sem tudtak menni..Muszáj volt dolgozni...Mégis rendes felnőttek lettünk.A nővérem gyerek és munka mellett diplomázott le 35 évesen.Én még most sem engedhetem meg magamnak,de már nem számít...38 éves vagyok..Önkormányzati lakásom van amit most újítok,szépítek..Külföldön élek,és mindenem megvan amire szükségem van..

Nem kell elkeseredni,hiszen az életed úgy alakul ahogy te irányítod..Ha aggaszt a pénztelenség akkor a szakma megszerzése után menj el dolgozni,és munka mellett is megszerezheted a diplomát..Ha keseregsz nem lesz jobb..Tegyél meg mindent,hogy te és egyszer a gyermekeid ne kerüljenek hasonló helyzetbe..Minden rajtad áll...

2010. szept. 20. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:

Nyugi most tanulsz és ez jó, az meg hogy mi lesz a jövöben senki nem tudja megmondani kár rajta aggodni.

Vannak tesoid ök az ő feladatuk is lesz az idős szülök dolgozása. Ha pedig a legroszabb forgató könyv menne végbe valamilyen szociális segitséget kapnának, idősek otthona, szükséglakás... De légy pozitiv tanulsz lesz egy jó állásod, partnered gyereked.

2010. szept. 20. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 A kérdező kommentje:

ohh én nem keseregni akartam:( de sajnos nem vagyok túlságosan optimista szemléletű emberke...de dolgozom már rajta...

csak jó végre valakitől érdemben választ vagy tanácsot vagy akármit kapni, mert erről így soha nem beszélek senkivel...

2010. szept. 20. 22:05
 7/10 A kérdező kommentje:
egyébként köszönöm az eddigi válaszolóknak, igazán próbálom megfogadni:)
2010. szept. 20. 22:12
 8/10 anonim ***** válasza:
Hát te figyelj, nem is tudom de biztosan nem könnyű a helyzetetek, viszont ahogy gondolom ti a szüleiddel nagyon szeretitek egymást...én anyagiak miatt nem panaszkodhatok de már az a nagy szeretet sincs meg, habár belül nekem van csak nem tudom kimutatni, nem azt szoktam meg és ez nem az a hű de nagyon jó! És veled ellentétben van egy érdekes történetem de azt ide nem írom le, kicsit túl hosszú :)
2010. szept. 20. 22:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:

persze szeretjük egymást...ők mindent megtesznek értem, én pedig mindent meg fogok tenni értük:)

és kíváncsi lennék arra a történetre:)

2010. szept. 20. 22:47
 10/10 anonim ***** válasza:

Végül is a szüleid annyit kapnak az élettől, amennyi energiát belefektettek a saját boldogulásukba. Érettségi sincs.. hm. Nincs miről beszélni.

Így már tudod, hogy igenis KELL tanulni, méghozzá nem elég egy fősuli, folyamatosan képezni kell magad, hogy legyen sok, versenyképes szakmád, két nyelv pedig már alapszintű elvárás.

2010. szept. 21. 09:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!