Velem van a hiba, hogyha visszaszólok indulatosabban egy unásig ismételt dologban, ahol idióta érveket hoznak fel?

Addig tud, és sajnos addig fog Ilonka néni meg a többi tapintatlan rokonod a gyerek témán lovagolni, amíg meg nem tanulod az egészséges határtartást működtetni, és ahelyett, hogy - ilyen előzmények után - még mindig érveket és magyarázatokat hoznál fel arra, hogy miért nem akartok (még, vagy akár soha) gyereket, egyetlen mondattal rövidre zárod a témát.

Vagy esetleg visszadobhatod labdát, és válasz helyett minden alkalommal megkérdezed, hogy miért foglalkoztatja őt ennyire ennyire, hogy lesz-e gyereket, és ha igen, mikor.

Saját tapasztalatból mondom, hogy ha majd azt látják rajtad, nem vált ki belőled indulatot, és semmilyen érzelmi reakciót a kérdést, akkor előbb-utóbb elengedik a témát.

Nem javaslom, hogy ilyet tegyél, csak a poén kedvéért mesélem el, hogy van egy barátnőm, aki hasonló helyzetben volt, (ráadásul úgy, hogy ők már hosszú évek óta szerettek volna gyereket a férjével, túl voltak már mindenféle orvosi kivizsgáláson és két sikertelen lombik programon is, de nem kívánta a tolakodó, privát szférájukban turkáló rokonok orrára kötni, hogy min mennek keresztül), így amikor sokadszorra gázoltak a lelkébe azzal, hogy a gyerek témáról faggatóztak egy 10-12 fős szülinapi összejövetelen, akkor valami olyasmit mondott az anyukája - szintén 60 feletti rokonának, hogy ha már ilyen személyes dolgokról beszélgetnek, akkor szeretne pár dolgot ő is megkérdezni, ami foglalkoztatja: van-e hüvelyi orgazmusa, és szokta-e orálisan kényeztetni a férjét.

Szívesen megnéztem volna a jelentet, de csak sajnos csak elmondásból tudom, hogy az asztal körül ülők közül többen megdermedtek a megdöbbenéstől, páran pedig úgy kezdek nevetni, hogy az unokaöccse állítólag majdnem megfulladt egy félrenyelt falattól.

Egy biztos: Margit néni nem kérdezte meg soha többet, hogy mikor lesz gyerekük.