Baj, ha visszamondom a közös szülinapozást?

Pénteken lenne a születésnapom, eredetileg úgy szerettem volna, hogy hazautazom Pestről a szüleimhez, nagyszüleimhez és lesz szülinapi ebéd, torta stb.

De aztán anyukám mondta, hogy neki semmi kedve most szülinapi ebédet rendezni, a mamám is mondta, hogy nincs kedvük már az ilyen családi ebédekhez, nekik is volt 50 éves házassági évfordulójuk, kerek szülinapjuk is az utóbbi pár évben, egyik sem lett ünnepelve és nem vágynak erre. Mondtam, hogy nem baj, azért hazamegyek, hátha egyszerre leszek otthon a régi, gimis barátnőimmel, aztán max. velük koktélozunk egyet, vagy valami. De ők sem lesznek otthon, mert így másfele haladt az életünk. Valaki már az ország másik felében építkezik és babázik, a másik nyaralni van, a harmadik szintén külföldön lesz, így anyukám kérdezte, hogy akkor egyáltalán minek megyek haza?

Ez picit rosszul esett, mert sosem ünnepeltem még máshol a szülinapomat, főleg nem egyedül...

Nekem ez korábban mindig nagy durranás volt, csak rólam szólt a nap, úgyhogy kicsit rosszul érintette, sírtam picit, aztán úgy voltam vele, hogy kihozom egyedül is a legjobbat ebből. Tegnap már rendeltem egy kis tortát magamnak, kitaláltam, hogy pénteken megnézem azt a kiállítást, amit már tavasz óta szeretnék, aztán megveszem ajándékba magamnak a táskát, ami évek óta tetszik, de sajnáltam rá a pénzt, mert "csak egy táska". Szóval a nap végére már úgy voltam vele, hogy jobban is fog ez telni itt, Pesten, mintha otthon lennék és végigveszekednénk az egészet.

Aztán most este hívott anyukám, hogy végülis azt találta ki, hogy rendel egy sültes tálat, és a szeretőjével eljönnek felköszönteni... Apával rosszban vannak egy ideje, külön is alszanak, napi téma a válás, de egyikőjük sem lépte még meg. Anyának meg már van más valaki, akit nekem is bemutatott korábban, de nekem kicsit túl sok és túl kellemetlen a pasi (pl. mindig úgy kérdezi meg, hogy mi van velem, hogy "na és miújság van a messzi Pestországban?"). Elfogadom, hogy anya jól érzi magát vele, de ennyi. A szülinapomat nem vele szeretném tölteni, ünnepelni...

Ráadásul a lakásom pici, nincs étkező rész, általában vagy a pultnál eszem, vagy a nappaliban. A szülinapomon nem úgy képzeltem, hogy majd esszük a rántott húst itt, a kanapén, felszínes témákról beszélgetve egy félidegennel.

A tavalyi szülinapom sem telt jól, ott családi balhé lett a vége teljesen, mindenki veszekedett mindenkivel, még a tortám sem lett felvágva. 22 leszek, ezt szerettem volna jóra, különlegesre, de az az igazság, hogy ahhoz nincs kedvem, hogy anya idejöjjön a "pasijával" egy órára, egyenek, aztán menjenek is. De megbántani sem akarom, csak na... Arra gondoltam, hogy azt mondanám, hogy a távolabb élő barátnőm már elhívott magukhoz a hétvégére, és pénteken korán indulok. Vagy mondjam meg az igazat?