Anyám kitartott?

Napi 8 órában dolgozik de 190.000 Ft-t keres vele és kb. kétszer ennyit költ, a nevelőapám jóval magasabb fizetésének köszönhetően.

Amikor arra terelődik a téma, hogy milyen ergyán keres úgy tesz, mintha legalább rákos beteg lenne, hogy "ő úgy szeretne többet keresni, de neki ennyit fizetnek a munkájáért, úgyhogy ő erről nem tehet."

Rendszeresen ő dönt afelől, hogy mire költsék a kettejük keresetét, borzasztóan nem érzi a pénz súlyát.

Például akartam venni egy használt hűtőt és megkérdezte, hogy miért nem veszek egy újat. Mondtam neki, hogy mert kb. a legolcsóbb is 60.000 Ft, és ő erre azt válaszolta, hogy simán vesz nekem egyet.

Az egy dolog, hogy valaki rendszeresen a másik pénzét költi de az, hogy olyan keveset keressen ami ahhoz sem elég, hogy egymaga meg tudjon élni szerintem már sok.

Persze nem tartom őt egyenlőnek egy trófea feleséggel, de ha mindenki így gondolkodna nem tudom hogyan tudna egyáltalán működni a társadalmunk.