Megtaláltátok a tökéletes pasit, de (. )?

Nos kedves 19:08, szerintem ma baromi bal lábbal ébredtél. ;-) Nehogy már egy szövegből vond le, hogy én milyen vagyok az életben oké? Ennyi erővel én is véleményezhetnélek az írásod alapján, ám mégsem teszem, mert nem ismerelek.

19:11: nem vagyok ekkora tuskó, szerintem baromi rossz tapasztalataid vannak, de ne általánosíts, kérlek.

18:52: az imponált, hogy egy szinten vagyunk. Egyetemre járok ( ő már végzett) dolgozok-dolgozik, szeretünk kirándulni, mindkettőnk hobbija ugyanaz, ami elég sok beszélni valót adott.

Node kedves segítő és kevésbé segítő (bal lábbal felkelő vagy ritka morcos válaszolók.

Felhívtam, hogy lenne- e kedve átjönni egy kicsit beszélgetni, amire természetesen igent mondott (nem nehéz 10 percre lakunk egymástól. Azért nem én mentem mert mint írtam, meg vagyok fázva.)

Egész jót beszélgettünk, amikor eljutottunk addig a pontig, hogy be akarom fejezni a tanulmányaimat, és nem kívánok dr.-á válni (amit ő szeretne). Amire felháborodott, hogy márpedig nekem tanulnom kell, mert az olyan jól hangzik. Végül megmondtam neki, finoman (nem bunkóan 23 F :) ), mikor a gyerekekre terelődött a szó, hogy egyenlőre én nem tervezem, hanem majd csak a 20as éveim végén, 30as elején. Erre kijelentette, hogy márpedig ő addig nem fog várni, és el kell, hogy gondolkodjon a kapcsoltunkon. Szóval mint a leírásból láthatjátok, nem perzselt nála sem a láng, csak talált egy "bérkancát" aki meg nem állt kötélnek.

Egy darabig győzködött, hogy jó anya leszek, stb, de felhoztam a barátnőm példáját, aki nincs egy éve, hogy szült, és szegénykém mennyire kiszorult a társaságból. (Mielőtt a fiatal kismamák leszídnának, gondoljatok bele, hogy amíg mi barátok este összeülünk dumálni akár éjfélig, addig a barátnőm nem teheti mert siet haza. Akarva-akaratlanul, de már nem tartozik közénk.)

Szóval a pasit nagyon nem vágta földhöz a dolog. Megbeszéltük, hogy alszunk még egyet rá, de nagy jövőt nem jósolok a dolognak. A véleményem a gyerekekről-családról nem fog változni, neki pedig ez a fontos, megteremteni bárkivel. Én valakinek nem a bárkije akarok lenni, hanem az egyetlene. :)

Szóval egyikünk se sérült meg, nem hulltak könnyek, teljesen normális emberi hangon megbeszéltük és barátokként váltunk el.

És kedves kételkedők! Nem fogok sodródni, van amikor tudok a sarkamra állni, főleg ha felspanolom magam! :)