Nehezen viselem már az itthoni dolgokat, vajon mit kellene tennem? (Előre is bocsi, h nem igazán kérdés, de olyan jó végre kiengednem ezt magamból)

A problémák főleg akkor kezdődtek amikor nővérem és a férje vett egy házat és beleszült 3 apróságot a nincstelenségbe, majd mikor már érezték, h nem tudják fizetni a törlesztőrészletet, rávették anyát, h fizessék "együtt". Majd ők fizetik a részüket, azóta az elmúlt 2 évben 1 fityinget sem adtak bele, már lassan úgy viselkednek mintha ez anya gondja lenne, a férj még azt is mondta, h "sajnálja, de nem tudnak segíteni" -.-'

Anyának két munkája is van, de egyszerüen nem bírja már a mi házunk is veszélyben van, másik tesóm is itt él, de amit keres abból egy kenyeret sem vesz, mert akkor "neki mégis mi fog maradni", én eddig suliba jártam, de már azt is ott hagytam, mert képtelen vagyok így tanulni már. Nagyon szeretnék dolgozni, nincsenek elvárásaim, de még a Tescoból sem hívtak vissza.

Kezdek összetörni, ezenkívül a velünk élő nővérem is elviselhetetlen, mindenért lenéz, és semmi sem jó amit és ahogyan csinálok, pedig ő 27 éves létére, még csak 1 éve dolgozik, és lenéz, mert hogy én nem dolgozok és mindent megeszek és úgy tesz mintha ő tartaná el a világot is, ez persze hülyeség.

Szeretnék elköltözni, de közben félek is, h mit fogok csinálni egy érettségivel. Szerintetek érdemes lenne fogni magam és saját életet kezdeni valahogy? Vagy mit tesznek azok akik hozzám hasonló életkorban és/vagy helyzetben vannak?

20/L