Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan mondjam el a barátnőmne...

Hogyan mondjam el a barátnőmnek, hogy - véleményem szerint - rossz döntést hozott? (Részletek lent. )

Figyelt kérdés

Már több, mint tizenkét éve vagyunk legjobb barátok, soha semmilyen (szó szerint!) összezördülés nem volt köztünk. Együtt döntöttük el, hogy mindketten gyerekorvosok leszünk, együtt készültünk az érettségire, rengeteg órát áttanultunk, a kapcsolatunk e közben is erősödött.

Akkor kezdődtek a problémák, amikor kiderült, hogy ő nem jutott be az orvosira, engem viszont felvettek.

Abban az időben rengeteget sírt, én igyekeztem megnyugtatni, hogy a következő évben is megpróbálhatja és van esélye, hiszen nem sok pont volt köztünk a különbség.

Velem persze pörögtek az események, amíg ő munkát keresett, addig én gólyatáborban voltam, majd megkezdtem a hajtást az egyetemen.

Idén januárig nem talált munkát, ezért úgy döntött, hogy ismét beadja a DOTE-ra. A nyár ugyanúgy telt el, ahogy az előzőek, szinte minden időnket együtt töltöttük, semmi probléma nem volt. Azonban egyik hétvégén, amikor náluk voltam és ő éppen a haját mosta, az édesanyja odajött hozzám és elkezdett nekem panaszkodni, hogy Petra tulajdonképpen egy éve otthon ül és úgy tesz, mintha munkát keresne, de közben az orvosin kesereg, ahelyett, hogy valamelyik tárgyból újraérettségizne, hogy növelje az esélyét.

Megnyugtattam az édesanyját, hogy bízzon a lányában, hátha idén sikerül bekerülnie.

Petra egész nyáron nem hozta fel az egyetemet, csak az ponthatárok meghúzása estjén hívott fel sírva, hogy megint nem került be az orvosira. Számomra ekkor vált világossá, hogy más szakra sem adta be a jelentkezését. (Pedig az orvosin kívül szinte bárhová felvették volna!)

Amikor rákérdeztem, hogy miért nem adta be máshová is a jelentkezését, akkor azt válaszolta, hogy azért, mert ő orvos akar lenni, semmi más. Aznap este átmentem hozzá és leültettem, elmondtam neki, hogyha nem tesz érte semmit, hogy felvegyék (pl.: újraérettségizik), akkor ne várjon csodát, mert hajtás nélkül nincs érdem.

Szeptember elején én visszaköltöztem a koliba, segített a beköltözésnél és azt mondta, hogy ő is ezt az életet akarja élni, egyetemre akar járni. Ismét elmondtam neki a fent leírtakat, bátorítottam a tanulásra és felhívtam rá a figyelmét, hogy a édesanyja, annak ellenére, hogy egyedül neveli és súlyos beteg (egyik lábára rokkant, egyedül alig tudja ellátni magát) támogatja és mellette áll, ahogy én is. Ekkor eldöntötte, hogy tanulni fog és jövőre (2011-ben) is beadja a papírjait, utoljára az orvosira. Én ennek nagyon örültem, szinte az életkedve is visszatért, kezdte más színben látni a világot.

Októberben azonban történt valami, ami - attól félek - végleg elszakítja élete álmától.

Egy vacsorán megismert egy férfit (38 éves), aki kint dolgozik Londonban. Eddig mindössze kétszer találkoztak személyesen, de Petra állítása szerint együtt vannak, sőt mi több, a férfi arra kérte, utazzon ki hozzá néhány hétre Angliába.

Amikor a tanácsomat kérte, én azt mondtam neki, hogy döntsön belátása szerint, de a véleményem az, hogy ez a férfi idős hozzá (Petra 20 éves) és félek, hogy elszakítja a tanulástól.

Múlthéten átjött hozzánk a hétvégén és hivatalosan bejelentette, hogy január végén kiköltözik ehhez a hapsihoz, Londonba. Nem szóltam semmit, próbáltam örülni, hiszen végre boldognak láttam, de belül érzem, hogy ez ne jó döntés.

Édesanyja sírva hívott fel tegnap, hogy valahogy beszéljem le erről Petrát, hiszen neki senkije sincs rajta kívül, ráadásul beteg is, egyedül nem tudja magát ellátni, meg fenntartani a házat. (Anyagilag persze igen, de fizikailag nem fogja bírni.) Azt is megtudtam tőle, hogy a pasi már talált Petrának állást egy szállodában, takarítóként. Hol van ez az orvosi hivatáshoz képest?

Nem merek nekiállítani, hogy térjen észhez, mert félek, rámförmedne, hogy miért szólok bele az életébe? De én nagyon féltem őt, csak jót akarok neki és azt, hogy teljesüljön az álma és ne egy szállodában takarítson és együtt éljen egy férfival, aki az apja is lehetne, ráadásul akit alig ismer.

Hogy mondjam el neki, hogy a döntése nemcsak az ő, de az édesanyja életét is tönkreteheti?


2010. dec. 15. 13:15
1 2
 11/18 anonim válasza:
95%

mond el neki hogy rossz döntést hozott és ne áldozza fel az életét 20 évesen,azért hogy takarítson.ha orvos akart lenni akkor valósítsa meg az álmát.ha ezt nem ismeri eé nincs akaratereje.nekem is van egy barátnőm aki több évig próbálkozott mire felvették az orvosira.mond el neki hogy ne hagyja itt az anyukáját,és főleg téged.mond neki hogy te csak jót akarsz :) és ha nem érti meg akkor valószínű nem is olyan erős a barátságotok.


majd légyszives írd meg mi lett Patrával!:)

2010. dec. 15. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
95%

Hát én 100 hogy elmondanám a véleményem és emlékeztetném hogy mit is akart elérni...és hogy ott mit fog..

A pasit sem ismeri..lehet hogy kiviszi és átveri és majd mást kell végeznie...

Ha tudnád hány nő szívta meg kint...


És már csak anyukájára is tekintettel lehetne, ha a helyében lennék tuti nem mennék olyan messzire hogy ne tudjak odautazni...


Ülj le vele, ha ezért megutál az ő baja nem a tiéd. Majd rájön hogy elszúrta.


És én is 20 vagyok, de ennek nem dőlnék be..

2010. dec. 15. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem hagyd, hadd menjen ki, talán egy angol felsőfokú nyelvvizsga még a felvételinél is segít, de ha nem alakulnak jól a pasival a dolgok, akkor kellene lépnetek, hogy minél előbb jöjjön haza, nem hiszem, hogy ez egy tartós kapcsolat lenne. Nem is ismerik egymást ezek szerint valami jól. Anyukáját nyugtatsd meg, hogy csak idő kérdése, fogadja el ezt az átmeneti helyzetet. Legalább keres egy kis pénzt, de vigyázzatok arra, hogy nagy részét hazautalja, nehogy a pasi anyagilag is kihasználja.
2010. dec. 15. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
81%
Hadd döntsön egyedül, nem vagytok sziámi ikrek. Az anyjától is önző lenne csak azért visszatartani, hogy őt ellássa.
2010. dec. 15. 17:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:
37%

Elmegy egy tök idegen nyelvű és kultúrájú városba TAKARÍTANI egy öreg pasiért, akit nem is ismer rendesen, és otthon hagyja a beteg édesanyját, és feladja az álmát, amiért eddig nyavalygott?

Sajnos, ha csak ennyi esze van, akkor nem sokat lehet tenni, úgyis azt csinál, amit akar... csak az ilyeneknek az a vége, hogy a pasi otthagyja egy másikért, aztán mehet az utcára prostinak... örök életére bánni fogja, ha kimegy... felhívnám a londoni k*csögöt, hogy idefigyelj b*romarcú, szállj le erről a lányról, mert se korban nem illik hozzád, se az anyját nem hagyhatja itt, úgyhogy TAKARODJ AZ ÉLETÉBŐL!

2010. dec. 15. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen a válaszokat, mindegyikben volt valami, ami hasznos! Végiggondoltam és arra jutottam, hogy karácsonykor beszélek vele, az mégiscsak egy meghittebb időpont.

Lebeszélni nem fogom, sem rábeszélni, egyszerűen elmondom az érveket egyik és másik mellett is.

Nagyon köszönök mindent!

2010. dec. 15. 21:54
 17/18 anonim ***** válasza:
mire jutottál kérdező?
2012. ápr. 30. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:
Eltelt 12 év...mi lett a történet vége?
2022. júl. 10. 00:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!