Normális, hogy ilyen idősen erre vágyom?

Én is így voltam mint te. :) Attól viszont óva intenélek, hogy a semmire bevállaljatok egy babát. Eszméletlen sokba kerül az elejétől kezdve. Nekünk most 8 és 4 évesek a gyerekek és eszméletlen összegekbe kerül havonta az ilyen edzés, olyan különóra, nyaralni is menjünk, állatkert, vidámpark, ruhák és cipők, játékok. Hála Istennek jó állásunk van a férjemmel és meg tudjuk ezeket adni nekik. Akkor viszont nem tudom mit csinálnék, ha folyton azt kellene mondanom a gyerekeimnek, hogy "ezt most nem lehet, nekünk erre nem telik" napjában többször.

Mindenképpen várd meg szerintem amíg végzel a sulival és dolgozol legalább 1-2 évet. Így sokkal több pénzt fogsz majd kapni a babázás idején mintha csak a 25ezer Ft-os gyesből meg a 12 ezer Ft-os családiból kellene megvenni a babának a holmikat. Én is fiatalon szültem (22 évesen), de én dolgoztam 19 éves korom óta, a diplomámat is így szereztem és hát nem volt leányálom. Ha teheted, akkor kerüld ezt el és előbb legyen meg a suli, 1-2 év a melóban és csak ezután vállaljátok be a babát. Érdemes lehet összeköltözni a babavállalás előtt, hogy megismerhessétek a másik rigolyáit is és ne akkor menjetek szét esetleg, amikor már megvan a baba.

"Gáz, vagy nem gáz, én 15 évesen is ezt érzem.. Pedig semmi hajlamom nincs erre, nem járok discoba, nem drogozok, cigizek, b@szok be minden hétvégén, szóval lehetősége se lenne becsúszni egynek, mégis ha egy babát látok, rögtön kapnám fel, és kistesót is már nagyon régóta szeretnék."

fura asszociációid vannak az anyaságról vagy apaságról, nem tudom milyen nemű vagy.

De jó sorstársak! :D

Én ezt senkinek sem merem mondani, mert hülyének néznének, de én is kb 15 éves korom óta ezt érzem. Most vagyok 22 éves, és nagyon-nagyon szeretnék babát. És nem azért mert hűde cuki vagy ilyesmi, hanem mert egyszerűen szeretnék :)

Én mindig gondoskodó típus voltam, a családban pedig sok gyerek van, rajtuk gyakoroltam.

Csak hát nincs barátom, ahhoz pedig hogy babát vállaljon az ember, stabil kapcsolat kell. Na de remélem egyszer eljön az én időm/mi időnk. :)

Csak néha olyan rossz érzésem van mikor meglátok egy fiatal nőt/lányt (20-25 év közöttit) egy kisbabával. Olyankor kicsit összeszorul a szívem. Tudom irigy vagyok, meg tiszta hülye, dehát ez van. Így jobban belegondolva lehet jobb is, hogy nem mondom el ezeket a dolgokat a környezetemben. XD

Én is így voltam, kb 17-18 éves korom óta. Aztán beszereztem egy kiskutyát, azóta lefoglal ő, már nem vágyom annyira gyerekre, mert látom mekkora felelősség egy kutya is, akkor milyen lehet egy gyerek. Majd csak pár év múlva.

23/L

Dejóóóó! Már azt hittem én vagyok a nemnormális! 21 éves vagyok, komoly kapcsolatban élek,és már nagyon vágyok egy babára... Fura mert az előző kapcsolataimnál fel sem merült bennem a gyerek téma. A környezetemben lévő lányok pedig minden héten buliznak isznak, dorbézolnak. Én úgy érzem, hogy már nem erre vágyom, hanem egy normális felnőtt életre. :)

Úh szerintem normális vagy. Inkább az a furcsa, hogy más ilyen idős korban még nem vágyik rá. Na ezt le fogjátok pontozni, de nem érdekel. Szóval aki még 30... harmincpár évesen sem akar szülni, nekem az a furcsa...