Nagyanyám épp most vágta a fejemhez, hogy jobb lenne ha el lettem volna vetetve, akkor nem lenne semmi gond! Most őszintén, mit szoljak ehhez? Többé nem nagyon tekintem nagymamámnak. Ilyet nem mondhat.

Akármit csinált, egy idősebb, saját magát tapasztalt, bölcs embernek tartó valaki ILYET EGYSZERŰEN NEM MOND.

Kérdezz vissza, hogy ezt csak indulatból mondta vagy komolyan is gondolta? Ha elnézést kér és csak nagyon hirtelen, akkor elnézhető, de megmondhatod neki, hogy sokkal hitelesebb embernek tartanád és fel tudnál akkor nézni rá, hogyha a vagdalkozás és sértegetés primitívsége helyett a megbeszélést-t választaná eszközéül.

Tudod, nézheted úgy is a világot, hogy vannak a gonosz emberek.

Meg nézheted úgy is, hogy emberek vannak, akiknek vannak problémáik, abból eredő jó és rossz tulajdonságaik, viselkedési mintáik.

Az egyik mód egyszerűbb, a másik pontosabb. Az első mellett szól, hogy leegyszerűsítheted a világodat, láthatod magadat jónak, a többieket gonosznak egy adott szituációban, és ez nagyon "kényelmes". A másik módszer mellett szól, hogy közelebb van a valósághoz, cserébe el kell fogadnod, hogy neked is vannak rossz tulajdonságaid, hülyeségeid, és az általad utált embernek is vannak pozitív oldalai.

Igazából te döntesz.

Próbálj neki ugyanilyen stílusban visszaszólni, valami durvát, kíváncsi lennék, akkor mit reagálna. Nálunk így ment, anyukám sokszor mondott nekem durva dolgokat, mondjuk olyat nem, amiket neked, de én ezt a taktikát választottam, akkor észhez kapott, akkor vette igazából észre, hogy miket is mondott nekem.

Vagy egy nyugodt pillanatban kérdezz rá, hogy ezt meg ezt miért mondtad, komolyan gondoltad? Ha igen, akkor sajnálom, hogy ilyen a nagyszülőd, vele élsz esetleg? Ha nem akkor kerüld el nagy ívben és szarj a fejére, az ilyen nem érdemli meg a társaságod.