Csak engem idegesítenek ennyire az anyosókat szidó kérdések?

Nekem volt olyan anyósom, akivel egyszerűen nem jutottunk dűlőre.

Az egész családban állandóan én voltam a téma, hogy milyen csúnya és buta vagyok, és a fia hová tette az eszét. Voltam büdös, mosdatlan is (nagyon elharapózott a végére a drága:D), és a fiának folyamatosan azt duruzsolta, hogy a fél falu hozzám jár ágyra.

Aztán eljutottam tűrőképességem végére, és bekapcsolt diktafonnal a zsebemben ballagtam el hozzá, kérdőre vonni.

Sunnyogott, aztán kinyögte, hogy ha kell erőszakkal szed le a fiáról, vagy megveret, vagy megbíz valakit, hogy nagyon csúnyán bánjon el velem. És javasolta, hogy lépjek le mihamarabb, különben megbánom.

Este hazamentem, lejátszottam a páromnak, és közöltem, hogy én ezzel nem tudok együtt élni.

Elment, helyre tette az anyját, fél évig nem beszéltek, de nem is volt pletyka sem.

Viszont a fiánál fúrt tovább, inkább feladtam, mert állandóan ő volt a vitatéma.

Szerinted egy ilyen emberben mit kellene tisztelnem? Mert én bárhogy igyekeztem nem találtam benne semmi tiszteletreméltót:(

19:30as vagyok

Nekem a volt barátom kiselőadást tartott az anyjából találkozás elött.Ennek is köszönhetően legyintettem az épp aktuális hülyeségeire.Anyukája alaptermészete volt az a unalomból piszkálunk mást dolog.Nem miatta szakítottunk 3 év után.Bár az is igaz,hogy nem sokat voltam náluk emiatt.