Miért alakult így, és ez rossz-e?

Az ember nem köt tartós ismeretséget, barátságot minden egyes emberrel, akivel valaha találkozott. Jól elbeszáélgetett vele, de valószínűleg nem keresett benned se barátot, se csajt. Nem érintetted meg mélyebben sehogy. Nem értem, miért csodálkozol ezen. Egyszer dumáltatok, és most ez azt jelenti, hogy barátok lesztek? Ez egy futó ismeretség volt, és kész.

A másik meg az, hogy lehet, hogy majd később keres, sosem tudhatod, de ha nem, akkor sincs semmi.

"Na már most azóta nem keresett fel, nem adta meg a számát sem. És nem is kapott le. Tehát egyik oldalról sem értem:S Ha haverkodni akart, akkor azóta miért nem keresett meg mondjuk fb-on, hogy dumálgassunk, ha meg "csak úgy" bejöttem neki, akkor miért nem csókolt meg? "

Te minden ismeretdből úgy jössz ki, hogy vagy barátok lettetek, vagy összejöttetek? Ugye nem? Beszélgettél vele egy jót (vagy nem is volt annyira jó esetleg), és azt várod, hogy vagy haverkodjatok össze, vagy gyertek össze... nagyon éretlen a gondolkodásod, nem tudsz sokat ezekről a dolgokról ezek alapján. Ez nem bántás, csak megállapítás.

Naiv vagy. Sosem hallottál olyanról, hogy alkalmi ismerős? Eldumálgattál vele, oké, de miért kellene ennek mindenképp valami folytatás? Talán van nője, vagy te nem jöttél be neki annyira. Ilyen is van ám. Nem mindenki esik neki mindenkinek, és kapja le, akivel találkozik. Nem értem, miért várod el, hogy egy dumálás után mostmár tartsátok a kapcsolatot. Mi van, ha unalmában dumált veled? Csak hogy elüsse az időt? Te nem szoktál ilyet? Én rengetegszer dumálok akár órákat idegenekkel egy-egy szituban, mégsem úgy válok el tőlük, hogy mostmár nekünk egy a sorsunk.

Őszintén szólva nem értem, milyen felfogás húzódik meg emögött nálad. Annyira szépnek jónak tartod magad, hogy biztos vagy benne, hogy mindenki minimum a haverod akar lenni? Itt az ideje megbirkózni a gondolattal, hogy bizony az emberrel előfordul néhányszor élete során, hogy akár igyekezete ellenére is, de hidegen hagy embereket. Szerintem itt is ez történt.

Nem baj, ha felmerül benned, hogy lehet belőle barátság, inkább az az éretlen, hogy mások tanácsa kell ahhoz, hogy megértsd, miért nem alakul úgy mégsem. De ezzel nincs semmi baj szerintem, és nem akartalak bántani, ha esetleg megtettem, bocsesz.

Első voltam.

Én sem akartalak megsérteni, vagy megmondani a frankót, de jól esik, nem esik jól, akkor is úgy gondolom, egy kicsit éretlen, naiv a felfogásod, vagy nem is tudom. De ezzel tényleg nincs baj, ahogy előttem is írják, végülis ilyen esetek után tanul az ember :)

Amúgy meg az elsőnek igaza van, még nem kell temetned végülis, lehet, hogy felveszi veled a kapcsolatot. Végülis még csak hétfő van. :)