ő nem keres, akkor én sem keressem?

Szerintem nem kellene beszélned vele, már régóta problémáitok voltak, és a lehető legrosszabb az lenne, ha megint egymásba gabalyodnátok. Ez meg se forduljon a fejedben.. 8 éves visszalépés lenne.

Azért hiányzik, mert megszoktad, hogy veled van, hiába nem töltött be ennél nagyobb szerepet az életedben: hiszen boldoggá nem tudott tenni téged. Attól, hogy szeretetre méltó emberek vagytok, még nem törvényszerű, hogy képesek vagytok nyújtani egymásnak, amire a másik vágyik.

Addig fog hiányozni, ameddig nem építed fel az új életedet. Utána már nem lesz időd rá gondolni, vagy ha mégis, akkor csak derűsen pörgeted az emlékeket, miközben arra gondolsz, mennyivel is tartalmasabb lett az életed a szakítás óta. Keresd fel a családodat, barátaidat, és minden napodat töltsd ki valamilyen elfoglaltsággal. Akár csak sétáljatok és beszélgessetek.. Mozi például nem annyira jó megoldás, kivéve, ha érdekel a film:) A lényeg hogy eltereljék a gondolataidat. Olvass, szórakozz, szerezz új élményeket, mert csak akkor fognak a régi dolgok és érzések elhalványodni. Ha megoldható, ne maradj egy darabig esténként egyedül. Olyankor érzi magát az ember a leginkább magányosnak.. Aludjon nálad valaki, vagy legalábbis fáradtan kerülj haza, és ne elmélkedj a múlton elalvás előtt. Csak sírás lenne a vége.

Persze az első napokban kisírhatod magad valaki vállán, attól csak megkönnyebbül az ember:) Rakjátok össze, mit veszítettél az életedből, és mivel kellene kitöltened az űrt, milyen távlatok állnak most előtted.

Egy kihűlt kapcsolatból nehéz kilépni, hiszen nem kényszerít rá senki. Nem csaltak meg, nem hazudtak neked, bármikor visszamehetnél, ha nagyon akarnál.. Olyan, mint egy függőség, ami nélkül tudod, hogy jobb lenne az életed, de nehéz változtatni rajta. Ha viszont visszamennél, újra kezdődnének a sötét nappalok..

Már 3 hete bírod, hidd el, lassan túl vagy a nehezén!:) Kitartás! Egy-két hónap múlva újra tudsz majd felszabadultan nevetni, és tele leszel tervekkel, hidd el!

És hogy mit nyersz, ha végigcsinálod? Az életedet..:) Lehetsz te sokkal boldogabb is, mint eddig voltál!

Ja, kérdésedre a válasz: ne keresd. Ha túlságosan rajta jár az eszed, hívd fel inkább egy barátnődet, családtagodat, és beszélgessetek egy fél órát.. esetleg fussatok össze, üljetek be valamelyikőtökhöz valamire:) De ha észreveszed, hogy rajta rágódsz, tegyél ellene valamit!

Jajj, nagyon kedves vagy!:) Örülök, ha segített valamit az írásom, remélem hamar túljutsz a nehéz időkön!

Nem, nem ez a munkám, csak éppen jártam én is hasonló cipőben, volt alkalmam tapasztalatot gyűjteni..:S Mi is több év után váltunk szét, de hiányoztunk egymásnak, így folyton újra összejöttünk, pedig szinte már másnap jelentkeztek ugyanazok az ellentétek, és a fokozódó érzés, hogy már megint egy helyben toporgok, és vesztegetem az éveimet. Felnőtt emberek már nem igazán tudnak hosszú távon változni, ha szeretnének, akkor sem, ezért egy ellaposodott kapcsolatot nem szabad szerintem tovább erőltetni. Ezzel a hozzáállással viszont igen rövid idő alatt felépítettem újra az életemet, és most nagyon jól érzem magam a bőrömben, a legrosszabb napjaim is jobbak, mint a legszebb idők azokból az utolsó évekből.. Egyébként a srác is így van ezzel, ő is belátta, hogy csak visszahúztuk egymást, mivel mindketten egészen másféle életre vágytunk, nem illettünk össze.

Úgyhogy én csak azt tudom tanácsolni, tartsd magad az eredeti döntésedhez, és légy erős!:) Először még elég kétségbeejtő tud lenni a bizonytalanság, nem találod a helyed az életben, de hamar el fog múlni, és kivirulsz majd, felszabadulsz, hálás leszel magadnak, amiért adtál még egy esélyt a boldogságnak. Szerencsére jön a jó idő is, ami alapból kicsit optimistábbá teszi az embert, és még ki is lehet mozdulni a természetbe..:)

Kitartás! Sok sikert az új kezdethez..:)