A szülők miért vetik állandóan a gyerekeik szemére, hogy "Semmit sem csinálsz"?

Egyet értek, az én szüleim is olyanok, mint amit előttem leírtak. Sosem kellett segítenem, sőt mikor kicsi koromban még kifejezetten élveztem, hogy segíthetek, akkor félre lettem tolva, hogy inkább ne, majd ő (anyám) megcsinálja. Csak mert nehogy vmit rosszul csináljak. -.- Aztán olyan 13-4 éves korom táját feleszméltek, hogy hoppá, azért nem ártana valamit a gyereknek is csinálnia. Csak hogy akkor már hozzászoktam a kényelemhez, hogy mindent megcsinálnak helyettem, és bár takarítani, mosni, vasalni tudok, de pl főzni egyáltalán nem. Soha nem állított oda anyám maga mellé, hogy tanítson, neki egyszerűbb volt maga csinálni a dolgokat. Utána meg én vagyok a lusta dög, mert hát miért nem álltam oda 6 évesen anyám mellé főzőcskézni, szörnyű... :o

Egyébként meg a legtöbb szülő örök elégedetlen, az enyémeknek pl az se lenne elég a jó tanulmányi eredményeim mellett, ha eltartanám magamat, sőt őket is suli mellett, mert hát igen unják már a munkát, az se lenne elég, ha tanulnék, dolgoznék, itthon én vezetném a háztartás, mellette pedig egy mukkot ne szóljak nekik, de persze hagyjam meg a jogukat, hogy mindenbe beleszólhassanak. Sok szülő valami távoli bolygón él sajnos, és egy kutyának nézi kb a gyerekét. Apám is azt hiszi, ha ad pénzt a gyereknek, az a gyereknevelés. Azonkívül a kisujját se...