Hogy győzzem le ezt a 'betegséget', más is volt már ilyen helyzetben?

Az utolsónak igaza van.

Két dolgot gondolj végig:

-ezzel a felfogással nagyon önző vagy vele szemben kiakarod tulajdonítani márpedig ő nem egy tárgy

-azzal, hogy nem csak kettesben vagytok és egy harmadik személyt is befogadtok és nem egymásba zárkóztok ez csak fejleszthet titeket.:) mondok egy drasztikus példát, van egy közös gyereked a férjeddel, de te azt szoktátok meg, hogy 3. személyt nem engedhettek magatokhoz közel gondolj bele, akkor milyen nehéz lenne, ha mindig így gondolkodnál

ja és a másik, hogy m2-en, ha együtt vagytok akkor arra figyeltek, hogy TI érezzétek jól magatokat azaz magatokra figyeltek, hogy a másik által had érezd jól magad és ez szintén kicsit önző dolog, ha csak így vagy képes együtt lenni a barátoddal. szerintem ezen gondolkodj el én is így voltam vele, de amióta tapasztalt emberekkel (olyannal, aki foglalkozik a kapcsolatokkal és tanácsot is ad..na m1 ezt most nem részletezem ki:D) is beszéltem erről azóta elgondolkodtam rajta és próbálok más embereket is befogadni a társaságba és ilyenkor észre veszem, hogy mennyire önző vagyok, mert nagyon nehezemre esik, de gyakorolnom kell.:)

bocsánat, hogy ilyen igénytelenül írtam le, de elég fáradt vagyok, remélem azért megértetted a lényeget belőle.:)

Most akkor irigy vagy, vagy betegesen féltékeny?

Amúgy igen, rámehet a kapcsolatotok.

A haverjaira nem kell féltékenynek lenned, hisz azzal nem csal meg, ha elmegy velük valahová szórakozni.

Próbálj meg jobban nyílni (én is nehezen nyíltam, de ma már más a helyzet), és szerezz magadnak új barátokat, főleg barátnőket.

Ha komolyan gondolod vele, akkor változnod kell. Legalábbis elfogadnod, hogy ő nem csak veled érzi jól magát, bár veled a legjobb neki (gondolom), de a haverjaira is szüksége van. Engedd velük lógni, féltékenység nélkül.

Ne haragudj, de nagyon nem lesz ez így jó. És csak rosszabb lesz...ha mindenki menekül előled, előbb utóbb a a barátod is el fog.

Ha lenne kellő önismereted és önszereteted, önelfogadásod, akkor nem idegesítene, vagy össze sem jöttél volna olyannal, aki ilyen típus.

Az, h nem tudod elképzelni, hogy neki fontos más is rajtad kívül, arról tanúskodik, hogy neked nincs elég számodra fontos dolog az életedben, és itt nem csak barátokra gondolok, ez pedig az önismeret hiányából fakadhat.

Ez bizony idegesíteni fog. Viszont örülj, hogy erre ráébredsz egy ilyen helyzetben.Ugyanakkor lehet, hogy nem fogod bírni, mert az energiád mellette az idegeskedésre megy el, ahelyett, hogy építenéd a saját életed.

Reális gondolat a szakítás.

Tapasztalatból mondom.

Utsó vok, kiegészíteném még annyival,hogy a szakítás gondolata pont azért reális, mert lehet, hogy nem vagy még kész egy ilyen életigenlő emberre, vagy hogy fogalmazzak, és ha alkalmazkodni próbálsz, többet vesztesz, mint nyersz, mert túl sokat kell nyelned. Energetikailag lehet, h jobban megéri, ha egyedül fejleszted önmagad, az életed, és akkor tényleg készen állsz majd egy igazibb kapcsolatra, amiben igenis mindkét félnek más fontos dolgok is vannak az éltében, amit tolerálni is tud a másik.

Van még egy lehetőség: a barátod nem érezteti veled, h fontos vagy neki nagyon, ez is egy lehetőség, h esetleg tényleg nem vagy az.