Szerintetek nagyon gáz így minden? Mi erről a véleményetek?

szerintem pont a művészeti szakoknál, és pont azért, amit írtál nem egyedi az eseted. mi lenne, ha addig is felvételiznél zenetanári szakra? mégis valami szakma lenne a kezedben, és akkor csak másoddiplomára kellene már menned.

29/N (öregló :P:D)

Nem elkeseríteni akarlak, de művészeti diplomával elég nehéz elhelyezkedni, és ha ott leszel 3x évesen mint pályakezdő, gyermektelen nő (ugyebár a munkáltató gondol arra hogy te lassan szülni akarsz majd), hát gondolhatod, hogy a huszonpár éves fiatalt fogja választani. :(

Nem késő a diploma, sosem az, de valami élhetőbb szakot kéne elkezdeni, a zene meg maradna hobbi.

Tudom, hogy szar, de szerintem ezzel már elkéstél :(

Szia, ne bezsélj ilyeneket!

én 18 évesen mentem egyetemre, most 20 vagyok és a csoporttársaim mind 25en felül vannak. Ők is előbb kezdtek el dolgozni és most jött ösze annyi pénz hogy megengedhessék. Az egyik jó barátom 45 éves, nagyon jó fej "srác"

Tehát ez nem lehet probléma :)

Nappalin végeznéd el vagy levelezőn?

Szerintem ha ez az álmod akkor valósítsd meg. Sok sikert hozzá!

Nyugi! Hosszú az élet, minden belefér.

Én is 26 vagyok, építész karon végeztem, de még előttem van két év tanulás, most felvételizek. Mire tervező építész lehetek (ami szeretnék lenni 12 éves korom óta), bőven 30 felett leszek. Eleinte fájt a csúszás nekem is: fiatal anyuka akartam lenni, fiatalon karriert csinálni, de az élet így hozta. Megbarátkoztam vele, boldog vagyok így.

Tudom, hogy pár dolog csúszni fog nekem is - főleg a baba - de azt hiszem, hogy pont jó lesz, ha már "kitanultam" mindent és a munkában való hajtásból is elegem lesz. Akkor tudok majd nyugodtan foglalkozni a kisbabámmal, és nem azon rágódni, hogy még tanulnom-dolgoznom kéne. Akkorra már belefáradok az állandó határidőkbe, stresszbe, hajtásba. Le lehet majd lassítani, éjszakázni nem idegbeteg megrendelők és elszúrt tervek miatt kell majd, hanem egy kis pelyhes fejű, csillogó szemű baba miatt, ledőlhetek napközben is és lesz időm végre megcsinálni azt a sok zöldséges finomságot, amit mindig is szerettem volna kipróbálni. :D

Egyébként művész szakon meg pont nem 19 évesek közt leszel, a többieket se vették fel első évben érettségi után... legalábbis nem tipikus!

Nyugi, és ne törődj a fanyalgókkal! Ha emiatt letennél az álmodról, azt örökre bánnád, és egyenes az út a céltalan, besavanyodott, boldogtalan nő figurájához...

ahogy olvastalak, olyan érzésem volt -érzed, hogy mi a dolgod a világban

Albert Schweitzer jutott eszembe,38 évesen és három diplomával a tarsolyában indult el Afrikába.

Orgonaművész, filozófus és teológus volt, mikor 30 évesen elkezdte az Orvosi Egyetemet - mert így érezte, ez segíti, hogy azt tegye, amit szeretne a világban.

Ajánlom, ezt a 2 könyvet (végig sírtam, olyan gyönyörű, értékvesztett, elbulvárosodott világunkban)

[link]

meg ezt: [link]

-könyvtárakban megvan

azután: gyerek,család

erről meg Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, tudósasszony beszélt egyszer: vannak, amik nem várhatnak. Amikor szerelmes volt és jöttek a gyerekek- az volt a legfontosabb-pár évig, mindent meg tudott csinálni, amit akart - nem akadályozta a család.

Kívánom, hogy álmaid valóra váljanak!