Mindig remélem, hogy majd jobb lesz, de lesz jobb valamikor?

Ha a barátom azt mondja, hogy szeret és minden jobb lesz majd ha összeköltözünk és legyek türelmes. De mégis azt érzem, hogy elhanyagol, fontosabbak a bulik és barátok. Van, hogy éjjel jön át szexelünk reggel felkel és haza megy. Azt mondja velem nem szeret bulizni menni, mert kényelmetlenül érzi magát, jobban szeret a haverjaival menni. Meg, jobb ha itthon vagyok biztonságba és így nem tudnak lecsapni a kezéről. /Néha eljárogatok barátnőimmel bulizni, de vele talán csak 1szer voltam. Akkor is meg se fogta a kezem ugy álltunk egymás mellett mint 2 idegen, még puszit se adott./ Kérdeztem, hogy megyünk-e nyaralni azt mondta majd meglátjuk nem szeret előre tervezni.

/Fél éve vagyunk együtt/

Szerintetek kihasznál és én nem akarom észrevenni, mert annyira szeretem? Egy kapcsolatban boldognak kellene lennem én pedig állandóan boldogtalan vagyok.

Mindig remélem, hogy majd jobb lesz, de lesz jobb valamikor?