Hogyan lehet könnyebben elviselni, tovább lendülni az életemet érintő változásokon? Van esetleg valamilyen filozófia, módszer, ami segíthet könnyebben elfogadni?

Az élet egy örökös folytonosság. Semmilyen végcélhoz nem akar eljutni. Maga a zarándoklat, maga az utazás jelenti az életet; nincs hová elérni, nincs végállomás - csak táncolni és az úton lenni, vidáman haladni, nem törődve semmilyen úticéllal.

Mihez kezdenél, ha elérkeznél a végállomáshoz? Senki nem teszi fel ezt a kérdést, mert mindenki próbál valamilyen célt kitűzni az életében. De mit rejt ez magában? Mi lesz, ha valóban eléred az élet célját? Egyszerre nagyon kínosan érzed majd magad. Nincs hová menned... elértél a végállomásra - és az út során mindent elveszítettél. Mindent el kellett, hogy veszíts. És most ott állsz meztelenül a célban, és úgy nézel körül, mint egy idióta: mi volt az értelme ennek az egésznek? Annyira siettél, annyit aggodalmaskodtál, és ez az eredmény.

OSHO

Abszolút átérzem, én is így voltam/vagyok ezzel, nem szerettem a változásokat. Most nemrég úgy alakult, hogy elég drasztikus változásba kényszerítődtem bele, rettegtem tőle, viszont most, hogy a félelem alábbhagyott látom, hogy soha ennyi lehetőségem nem volt még, mint most.

Minden változás a lehetőségek teljes tárháza, mintha új életet kezdhetnél, csak kicsiben :) Próbálj erre gondolni, és keresd a pozitívumot a változásban, mindennek megvan a jó oldala is, a lényeg, hogy az tartsd szem előtt és ne a hátrányokat.

(az első válaszoló idézete nagyon tetszik :) )