Miert nez mindig egy 39 eves csalados ember?
Regi törtenet, kb. 12 evesen elsö latasra szerelem volt a reszemröl (bar nem elsö szerelem). Lelki rokonsagot ereztem, mintha regota ismernenk egymast, hirtelen mindent tudtam rola, olyan közel all hozzam, igy tudnam körülirni... Megis, batortalan voltam, keves önbizalom, szerintem emiatt nem alakult ki köztünk akkoriban semmi. Informacioim szerint 18 evesen megismert egy lanyt, mi pedig azota nem "talalkoztunk", ez a lany 3 honap mulva terhes lett, es felesegül vette, majd ezidaig több gyerekük is született, akik mar (majdnem) felnöttek. Idealis csaladnak tünik, es boldogan elnek (?), ha...
Tehat sosem ismertem meg. Emiatt valoszinüleg hozzakepzel az ember lanya valotlan, neki idealis tulajdonsagokat is (?), ezert nagyon nehezen "felejtettem el". Majdnem 30 eves koromig ö volt a szivem legmelyen, majd megismertem a ferjemet, akivel teljesen mas alapokon nyugszik a kapcsolatunk. Ekkortol lezartnak tekintettem azt az elsö latasra dolgot, megha nem is tudtam az erzeseimet lefagyasztani. Persze neha igy is almodoztam rola, de egyre ritkabban, mert törekszem teljes eletet elni, es az almokat a valosagban megelni egy valosagos szemellyel, a ferjemmel. Azt gondoltam, az elsö latasra szerelmem mast valasztott, ö azzal el, en a ferjemmel, es kesz. Fokozatosan erröl probaltam magam meggyözni, hiszen minden jel (=az, hogy nem volt jel) erre utalt... legalabbis a közelmultig.
A ferjem nem ez az "egö szerelem", racionalisabb, aminek az is lehet az oka, hogy ö ugye nem platoi szerelem. Egyszer kivancsisagbol megneztem egy par-horoszkopos oldalon (percre pontos születesi adatokkal) a ferjemmel kapcsolatomat. Magam is meglepödtem, hogy eszerint inkabb munkatarsakkent nagyon jol kijövünk es segitjük egymast, nagyon jo penzügyi projektet csinalhatnank..stb, de partnerkent egy kivülröl jonak latszo, valojaban azonban nagyon megterhelö kapcsolat lehetseges csak. Sajnos ez sok szempontbol igaznak tünik, es a reszletesen leirt nehezsegek is (amire most nem terek ki), sajnos hihetetlen telitalatok sorozata. Viszont szerintem sok ilyen kapcsolat van, es feladatok is mindenhol vannak. Vannak közös es ellentetes tulajdonsagaink, vannak vitaink, amit törekszem bekesen megoldani, es öt is erre ösztönzöm, igy egyengetjük jo iranyba a kapcsolatunkat.
Bar nincs összehasonlitasi alapom, szerintem jonak mondhato a kapcsolatunk az alapjan, hogy szerintem sok ilyen van. Eddig egy tünderi gyermekünk született. A regi baratnöiröl nem szivesen vagy nem akar beszelni, azzal a kifogassal, hogy ö sem kerdezget a multrol, igy nem kerdezte - igy nem beszeltem neki erröl az elsö latasra szerelemröl sem.
Amikor a regi lakohelyemre megyünk, gyakran jarunk egy etterembe, ami a ferjemnek szimpatikus, es sajnos csak oda akar menni. Pont oda! Ugyanis itt, nemreg, 37 evesen ujra megpillantottam - öt, itt dolgozik! Ujra a lelki rokonsag erzes, ujra a regi pillantas. Ahogy 18 eves korunkig, allandoan csak "szemeztünk", most is ezt teszi. Nem kerdez, nem keres. Nemreg teljesen megdöbbentem, hogy egy hasonlo ezoterikus könyvet olvasott, ami engem is erdekel! Ugyanis ismeretsegi körömben is alig vannak hasonlo erdeklödesüek, es sajnos a ferjemtöl is nagyon tavol all, es teljesen megdöbbentem, hogy akkor ezt megsem "csak hozzakepzeltem"? Talan megis olyan közel all hozzam a tulajdonsagaiban is, amilyennek kepzelem???
Ahogy en utana tudok nezni a közössegi forumokon, hogy mi van vele, szerintem ö is rolam, es ha akar, akar ott is kereshet. Itt lattam a csaladjat, es boldog csaladnak tünik, gyerekei is, es mintha minden rendben lenne a felesegevel kapcsolataban is, mar amennyire ez leszürhetö. (Erdekes meg, hogy a felesege sok mindenben hozzam hasonlo karakterünek tünik.)
Csak azt nem ertem, ha minden rendben, akkor miert nez? De nem keres, sehol! Persze elöfordulhat, hogy nem tudja a ferjezett nevemet, de azert eleg furcsa, hogy ennek nem lehet utanajarni valahogy a regi iskolatarsaktol, ha annyira erdekelnem? (Pl. egy közös ismerösünk egy hozza közeli üzletben dolgozik, igaz, ö meg nagyon "pletykas".)
Mivel törekszem lezartnak tekinteni ezt a dolgot, hiszen mi ertelme, ha nem akar semmit (?), en sosem nezem. De hihetetlenül felkavar a vislekedese, a tekintete! Ujra elülteti bennem a gondolatot, hogy talan megis közös jövöt akar velem? Megkerdezni nem merem, hiszen "nem ismerjük egymast", es hogy nez ki, hogy a ferjemmel megyek, rola erdeklödök? (Egyedül sosem mennek, es nincs is mas dolgom, amiert a regi lakhelyemre menjek csak ugy.) Szerintem en nem adom jelet az erdeklödesemnek, tehat hogyan is erdeklödjek felöle ugy, hogy nem erdeklödöm felöle, csak megis megkerdezem...? Csak ö nez, de akkor miert nem erdeklödik felölem?
Csupa kerdöjel.
Mi lehet az oka, miert nez?
Elnezest, hogy hosszu lett.
válasza:Olyan furcsa valaszokat kaptam! Mindegyik eleve feltetelez, minösit, biral, velemenyez, mit hogyan kene... Pedig egy szoval nem kerdeztem!
Csupan az a kerdes, hogy miert nez? Milyen okai lehetnek? Mire gondol, mit akarHAT?
válasza:Ismétlem, nem Te vagy az első, így aztán nem teljesen mindegy mit akarhat? Miért érdekel egyáltalán? Furcsa az önzőséged, ne foglalkozz már azzal a pasival, az időt úgysem tudod visszafordítani.
Elég baj az, hogy egy bámuló családos férfi ennyire érdekel téged, még akkor is ha gyerekfejjel szeretted. Ma már semmi közöd hozzá, de annál több közöd van a családodhoz, inkább velük foglalkozz.
válasza:Nem vagy könnyű helyzetben, főleg, ha rendszeresen látnod kell azt az embert. Szerintem a világon a legtermészetesebb dolog, hogy az ember a volt szerelmei iránt képtelen olyan semleges módon érezni, mint akármelyik ember iránt. És ha látod, akkor is megmozdul benned valami, ha ezelőtt 15 évvel voltál belé szerelmes. Én osztálytalálkozón éltem át hasonlót. Nem volt persze a régi láng, de amikor azzal a sráccal beszéltem, akibe fülig szerelmes voltam régen, teljesen más érzés volt, mint mondjuk a régi barátnőimmel szót váltani. Ezzel mindenki így van!
Ami viszont a legfontosabb: van egy tündéri gyerkőcöd, egy férjed, aki szeret és akit szeretsz, élj értük! Nem kell elfelejtened a régi szerelmedet, mert ő is a lelki világodat gyarapítja, még akkor is, ha nem is tud róla. Viszont én azt javaslom, hogy a találkozásokat kerüljétek, a rendszereseket meg pláne! Ne szégyelld elmondani a férjednek, hogy nem akarsz abba az étterembe menni és kész, nyugodtan elmondhatod őszintén, hogy van ott egy férfi, akit nem akarsz többet látni, mert régen tetszett (nem kell belemenned, hogy fülig szerelmes voltál, ne részletezd a férjednek), és zavar, hogy úgy érzed, megismer meg néz, mert te nem akarod többet látni. Hidd el, hogy a férjednek még tetszeni is fog ez a dolog, még több bizalommal lesz irántad.
Csak rontod a helyzetet, ha foglalkozol vele, miért néz meg milyen könyvet olvas. Ezernyi oka lehet annak, hogy néz, amit már előttem leírtak. Csak rögeszmeként fog gyötörni folyamatosan ez a kérdés, és minél gyakrabban átéled, annál nehezebben fogsz szabadulni tőle. Ez megmérgezheti az egész életedet, nem beszélve a családodéról... nem éri meg, hidd el!
Helyette higgy viszont abban, hogy nem véletlen, hogy a történelem ezt hozta. Ha ti valóban összeillenétek azzal a férfival, és valóban ő lenne a Nagy Ő és a lelki társ, akkor az ég gondoskodott volna arról, hogy te szüljél neki. Lehet, hogy egy borzasztó alak valójában, és lehet, hogy iszonyatos mázlid van, hogy nem kaptál belőle, mert így egy gyönyörű emlék, úgy viszont lehet, hogy a legrettenetesebb rémálmod lenne...
Én két éven keresztül voltam annyira szerelmes egy fiúba, hogy gyakorlatilag reggeltől estig csak rá gondoltam. Egy szakkörre jártunk, így minden héten találkoztunk. Azt hittem, megőrülök, mi is csak néztük egymást, nem mertünk közelíteni (illetve így utólag nem is tudom, ő akart-e egyáltalán). Őrlődtem. Csak akkor tudtam elfelejteni, amikor kiléptem a szakkörből (elsősorban azért, mert nem bírtam tovább a szituációt). Hosszú évekkel később egy közös ismerősünk mesélte, hogy a srác öngyilkos lett egy barátnője miatt, aki elhagyta. Összetörtem, sírtam, pedig már rég nem éreztem iránta azt a lángot, de mégis egy nagyon fontos ember volt az életemben, és a mai napig az, mert ő is hozzájárult, hogy az lettem, aki vagyok. Pedig akkor már együtt voltam a férjemmel, akin kívül nekem más sosem kéne. Az eset óta eltelt úgy 5 év. És az a helyzet, hogy totál átértékelődött bennem minden! Gondolj bele, ha mondjuk összejövünk annakidején, és úgy adódik, hogy mégis elhagyom, és nem tudja feldolgozni (mert a hajlam a jelek szerint megvolt benne)?? Hiányzott volna nekem egy ilyen esemény az életembe? Ezt nem lett volna túl könnyű feldolgozni! Nem valószínű, hogy az esetetekben pont ilyen dolog történt volna, de ki tudja, esetleg milyen kellemetlen helyzettől menekültél meg azáltal, hogy nem lettél a barátnője / felesége?? Ezen is gondolkozz el...
Nagyon sok sikert és szép életet kívánok a családoddal, és bocs, ha kicsit hosszú lett!
Köszönöm, föleg az elöbbi valaszt! :)
Ugyanigy voltam, mint Te a szakkörös fiuval (csak nem szakkör, hanem iskola volt, tovabb tartott es nem lehetett emiatt otthagyni), es valamiert az elet ugy alakitotta, hogy meg hetvegen is, ha a közeli varosba mentem, szinte KIVETEL NELKÜL, minden alkalommal "összefutottunk"!!! (Legtöbbször senki massal nem talalkoztam, de erdekes modon, vele mindig!) Emiatt ez az erzesem meg utana is sokaig elhuzodott. A "veletlen talalkozasok" az esküvöjevel ugy szüntek meg, mintha elvagtak volna a szalakat, utana a közelmultig semmi.
Hidd el, mar 100-szor atgondoltam ezt a verziot is, hogy ki tudja, milyen kellemetlen esemeny vagy körülmenytöl szabadultam igy meg? Ez is lehet, ahogy jo is lehetett volna belöle.
Sajnos nem irtak több verziot a kerdesemre, sajnos mindenki csak arra utalt, mintha tetszenek neki es ennek a lehetseges következmenyeiröl irt. Pedig szerintem nem biztos, sokkal több verziot atgondoltam mar. Pl. lehet, hogy nem akar semmit, csak megis fenn akarja tartani a lehetöseget, olyan biztonsagi szelepkent, ha elveszitene mindent, akkor legyen ott valaki. Vagy lehet, hogy neki mar reg mindegy, milyen növel van, csak kalandot keres.
A szemelyes dolgaim sajnos nagyon arrafele viszik a feltetelezeseimet, mintha valami "hatso szandeka" lenne a viselkedesevel. De tudom, ez belölem jön, mert sajnos mindig ilyenek merültek fel bennem regebben, amikor valaki jelezte, akar mondta, hogy tetszem neki. (Ennek ne firtassuk az okat, kb. ezt is tudom, tartos gyerekkori hatas az oka.)
Megis erdekelne a kerdesemre a valasz, talan jobban el tudnam rendezni magamban, talan van olyan verzio is, amire nem gondoltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!