Miért mindig azoknak van szerencséjük akik megcsalják a párjukat vagy nem becsülik meg őket?

"Lehet hogy irigynek tűnök, és nem hazudok, az is vagyok, mert nekem soha semmi nem jön össze :/ "

Akkor nem csoda. Ki szeret irigy, besavanyodott, morgolódó ember közelében lenni?

Igen, akiket itt jellemeztél, ők valószínűleg tényleg gerinctelen, lelkiismeretlen emberek lehetnek, akik pedig megbocsátottak nekik, ők pedig becsületesek, őszinték, stb.

De van egy különbség, ahogy az eseteket olvasom, amiket leírtál: az előbbiek mindent megtettek a saját boldogságukért, ha valami nem tetszett, odébbálltak, kerestek nekik jobban megfelelőt, nem vállalták, hogy szenvedjenek, keresték a lehetőséget a boldogságra (igaz a másikkal nem törődve). Az utóbbiak pedig inkább megalkudtak egy-egy boldogtalan kapcsolatban, tűrtek, szenvedtek és inkább a másik érdekeit tartották fontosnak a sajátjuk előtt.

Nem az előbbieket pártolom, de az utóbbiak, szegények sokszor nagyon feladják és beleragadnak a saját boldogtalanságukba. Nem szabad áldozatnak lenni. Mindenkiben megvan a boldogság lehetősége, csak élni kell vele. Nem másokon átgázolva persze, mint ahogy egyesek teszik, de az örök áldozat szerep sem jó.

Da ezért 90%-ban mindig úgy van ahogy a kérdező leírja.

Akik rendesek, meg minden soha nem részesülnek olyan megbecsülésben, mint mások.

Miért van az, hogy aki bogáncskórót vet az búzát arat?

Nos.... nincs így. Aki bogáncsot vet, az tüskét eszik majd, aki búzát az meg meleg kenyeret. Várj türelemmel amíg kihajt, amit vetsz, no meg persze az aratásig.

Sokszor évtizedek telnek el, amíg az adott mentalitás "megtermi" a lelki halál és összeomlás "gyümölcseit". Soh az életben nem láttam olyat, hogy a gazembert nem érték utol a cselekedetei.

Van egy mondás, hogy a "becsületest egy hajszál választja el a balektól". Na az nem mindegy, hogy valaki balek, de becsületesnek címkézi magát esetleg.

Ha túlzottan megalkuszik valaki és HAGYJA, hogy kutyaként bánjanak vele - mikor annak tartja ő is saját magát, az sajnos elkerülhetetlenül belesodródik ilyen helyzetekbe.

"Potya" pedig senkinek sem értékes, az az értékes, amiért meg kell küzdeni.

Ezért van sok embernél, hogy "de hát én mindent megadtam neki" - igen, és a másiknak kellett ezért tennie valamit?

Ha kéretlenül adunk, akkor viszont nem illik hálát várni.