Hogy viseljem el ezt a helyzetet?
Párommal egy év után összeköltözünk, most elsejével. Feltételeztem, hogy apám segít valamennyire a cuccok elvitelében, bár kezdetektől nem tetszett neki az ötlet. Ő azzal jött, h minek albérletre pazarolni a pénzt, lakjunk otthon meg ilyenek... (ami nonszensz, mert eleve azért is költözünk, h nekem ne kelljen másfél órát utazni munkába, párom sosem költözne ide. Két tesóm is itthon lakik, sok a veszekedés, én is majd' belehibbantam néha az itthonlétbe...)
De naivan azt hittem, mégis azért majd segít. Így egyik nap megkérdeztem, elvinné-e majd utánfutón a nagyobb holmijaimat, amik simán kocsival nem szállíthatók. Nem, nem segít. Sőt, olyanokat mond, hogy a híd alatt végzem, a párom úgyis elhagy és két nappal beköltözés után majd sírva állok az ajtóban itthon...
Teljesen ki vagyok már borulva. :( Hétfővel tudunk ténylegesen beköltözni az albiba, sőt talán akkor sem még, mert párom az ágyának az elvitelét még nem szervezte normálisan meg.
Nekem meg itt fog maradni az asztalom meg a szekrényem, mert nem lesz, aki elvigye, jó, ha pár holmimat el tudom vinni. :( teljesen kész vagyok, olyan az egész, mintha ki lennék utálva itthonról...
válasza:Egy ismerősöd biztosan segítene elvinni.Nem értem miért csak apukád tudná elvinni...vagy aki hozza a párod ágyát talán elhozná a te cuccodat is.Nyugodj meg,nem utálnak ki otthonról,te döntöttél így.És szerintem jó is ez a döntés.
Csak most ez a helyzet szokatlan és apukád se tudja,hogy hogyan is kezelje.
válasza:Párom messzebb lakik és falubelije vinné az ágyát, már ha viszi, mert már úgy néz ki, semmi sem lesz belőle... :S Pároméknak van kocsijuk, de arra nem lehet utánfutót csatlakoztatni, a miénkre lehet és apám egy utcabelinktől ingyen kölcsönkérhette volna...
Nincs nagyon ki, akire számítsunk, párom sógora is cs*szik jönni, a cipekedésben sem lesz senki segítségünkre. úgy érzem, minden ellene van a dolognak.:(
de már megfogadtam, holnap az ingóságaimmal beköltözöm az albiba, míg nincs ágy, a földön alszom hálózsákba, mert én itthon egy éjszakánál többet nem bírok ki..
napok óta nem alszom, már a rosszullét kerülget. nem értem, miért vagyok egy szemét féreg apám szemében...
válasza:Apám nem a páromban nem bízik, úgy gondolja, olyan senkiházi szart, mint én, úgysem visel el senki hosszútávon. és élvezné komolyan, ha csalódnék és koppannék...
az a baja, hogy a drága diplomás fia 26 évesen lopja otthon a napot, soha nem dolgozott még egy lúzer én meg 22 évesen elértem már két előléptetést, van párom és van jövőképem. és mégis én jutok szerinte a híd alá...
válasza:Én a helyedben nem várnék se ágyra, se asztalra, hanem azonnal költöznék. Pár napig még a földön is el lehet aludni, egy asztalnál meg nagyobb veszteségek is fognak érni az életedben.
Ha édesapád igy áll hozzátok, ne törödj vele. Majd megbékél egy idő után, ha látja hogy boldogultok egyedül is.
Igen, abba már beletörődtem, h az asztal marad, nem ezen vagyok kiakadva, hanem hogy az apám így kezeli a helyzetet... Nem kívánom senkinek sem! párom szülei sem voltak odáig az ötlettől, de ők egy percig sem hátráltattak, apám meg pont azt csinálja.
Pontosan úgy terveztem,h a földön alszom addig, kibírom én azt. Csak nehéz elviselni, hogy így kell elbúcsúznom a családi háztól... gyűlöletben. Mert most csak nagyvonalakban panaszkodtam el a dolgot (tudom, hogy még így is terjengős), de sokkal súlyosabb a helyzet. És most ezzel, hogy az ágy is késik, úgy érzem, megtört bennem valami, eddig keményen elviseltem a szemétkedést.
válasza:Mikor én költöztem, apám nem segített, tudomásul sem akarta venni. Ugyanezt lejátszotta a húgommal is. De minket csak féltett, és nehezen engedett el.. Évekig éltünk külön, és már az elején tudatosult benne, hogy mégis megállnak a lábán a lányai. Ami azt illeti, pár év múlva én tényleg menekültem vissza (szerencsére nem olyan kapcsolatban váltunk el, hogy megalázó legyen, bár a büszkeségem miatt így is tovább húztam a dolgot, mint kellett volna), a húgom pedig anyagi problémák miatt kényszerült hazatérni a párjával. Még csak egy "én megmondtam" sem hangzott el, addigra megbékélt..
Szerintem a te apád is csak aggódik, hogy mi lesz veled. Nem az ígérgetés vagy háborgás fogja megváltoztatni a véleményét, hanem ha a saját szemével látja. Te a gyereke vagy, és rózsaszín szemüvegen át lát téged, aki életképtelen nélküle. Csak akkor veszi tudomásul, hogy ez megváltozott, ha elköltözöl..
Ami azt illeti, a fiacskájával kapcsolatban is előbb-utóbb szembe kell néznie a tényekkel, és az sem lesz neki kellemesebb, csak más..
válasza:Nyugodtan költözz,apádat sz*rd le:)
Igazán ki lehet bírni több hetet is a földön alva:D
Matracon is simán:) A lényeg,hogy jobban legyél és hogy tudj aludni.Majd csak megoldjátok idővel,addig nem olyan fontos az asztal stb..:S
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!