Olyan felhasználók segítségét kérem, akik már jártak így. Hogy tettétek túl magatokat rajta?

igazság szerint velem is volt olyan, hogy valakit megkérdeztem, hogy a múltkor miért viselkedett velem úgy, hogy azt nem értettem. tehát nem azonnal, hanem néhány nappal később álltam elé, hogy üljünk le egy kicsit. kiderült, hogy nem is velem volt baja, hanem aznap a családi életében valami felbosszantotta.

de az is az igazsághoz tartozik, hogy olyan ismerősöm is van, akinek a viselkedése óta szóba sem állok vele, mert túlságosan is belelépett a magánéletembe. az utóbbitól nincs mit kérdezzek, mert egyértelmű volt, mit miért mondott, ezért egyszerűen lezártam vele minden kapcsolatot, még az e-mail címemet is beállítottam, hogy az ő leveleit blokkolja, azaz meg se kapjam. teljesen kizártam a magánéletemből. ez akkor nagyon váratlanul ért, de van rajta kívül rengeteg más kedves ismerősöm, akik ha bajba kerültem, segítettek nekem, így sokkal jobb barátnak bizonyultak, mint ez.

nem is tudom, hogy túl lehet-e magunkat tenni ilyenen. Én eleve érzékenyebb természetű vagyok. 10 évnyi barátság lassan, de biztosan tönkrement nálunk. mind2en hibásak vagyunk, amikor ő akart újra közeledni, én nem akartam, amikor én, akkor ő. ezt eljátszottuk vagy 5-6 szor. Aztán vége lett. Ő elhagyta a közös baráti kört, 180 fokot fordult... rossz irányba. ennek 3 éve.

A jelenlegi helyzetben nem tudjuk tisztázni a dolgot, egyéb dolgok miatt kivitelezhetetlen. De én még most is várom vissza, és szeretném megbeszélni a dolgot, ha lehet egyáltalán. ha ne lehet, akkor közös megegyezéssel elfelejteni. Mert olyan jó volt 10 évig, nem lehet, hogy 10 évig benéztük mind2en...

Talán egyszer hozza az élet, hogy újra együtt isszuk a limonádét :)

Szarul esett anno nekem is!

Barátnőméknél elment a baba megromlott a kapcsolat a srác más nő után nézett a barátnőm öngyilkos akart lenni ki volt készülve stb... Én vakartam össze...

Rá 2 ére terhes lettem, 8 hetes terhes voltam mikor elmondtam Neki gratulált és onanntól megszakadt a kapcsolatunk... 3 hetes Csecsemő volt mikor eljött 20 percre, 4 hónapos volt a fiam mikor utoljára látta! 16 hónapos most! AZóta csak azt hallgatom, hogy jövök kedden, jövök szerdán stb... Már egy hónapja az üzeneteit olvasatlanul törlöm...

Elegem volt, nem vagyok lábtörlője senkinek!

Még terhes voltam mikor visszahallottam a jóindulatú megjegyzéseit... Nekem bejött az élet jól kerestem, jól keres a párom kiléptem a munkahelyről, hogy eltartassam magam és gyereket szüljek, hogy őt megfogjam magamnak!

Szerinted? Ezek után főleg nem kellett volna beszéljek vele de én hülye mindig hiányoltam Őt!

próbálj felejteni!

nehéz,de muszáj:)

és következőre legyél óvatosabb,csak akkor mond el neki a titkaid,gondjaid,amikor már 100000% osan megbízol benne!

szerintem ha tényleg ilyen ez a bnő, nem érdemli meg, hogy törödj vele...ha nem becsül meg, akkor az az ő baja...majd jó leszel te még neki...

fel a fejjel:)

tessék vidámnak lenni:)

Hány éves vagy? Csak azért kérdezem, mert sokszor előfordul, hogy középiskolában vagy még a sulis időszakban összekerülsz valakivel, barátság minden tök szuper. Hasonlók az igényeitek, a gondolkodásmódotok. Aztán kikerültök a nagybetűs életbe, más társaságba, munkahely, egyetem stb, közben felnőttök és hirtelen már más lesz a fontos mindkettőtöknek, mint régen. Ez elég gyakori jelenség sajnos azt figyeltem meg a környezetemben, a saját baráti körömben is. Van köztünk olyan, aki még mindig úgy él, mint a gimiben, csak most egyetemre jár és közben otthon lakik, bulizik, vígan éli világát míg mások önállóvá váltak, saját munkájuk, lakásuk, életük van, dolgoznak, el kell tartaniuk magukat ami felelősség. Két teljesen más életet élünk, így mások az elveink is már és ez megjelenik a kapcsolatunkban is. Egy idő után távolodni kezdtünk egymástól.

20/L