Már bánom, hogy megkérdeztem, mi legyen ezután?

Szerintem mindenképpen jó dolog, hogy felhoztad! Ezek után hagyj neki egy kis időt - max 1 hét - és ha nem hozza szóba, akkor tehetnél rá még egy kísérletet. Ha az is sikertelen, akkor szerintem ne érdekeljen mit beszél rólad, a férjed biztosan nem veszik komolyan, mikor mindenféléket összehord rólad. Esetleg elmondhatod a férjednek és akkor majd ő is megérti, hogy nem veled van a baj. És próbáljatok együtt élni vele, szerintem most, hogy látta, hogy te intelligensen akarod megoldani, nem pedig gyerekes módon, ahogy ő viselkedik, csak le fog szépen lassan kopni rólad... és az ilyenekről.

Ez a helyzet tényleg elég nehéz, főleg, hogy próbáltad elsimítani vele az ügyet, ő meg rád se hederített. Szerintem még próbálkozz meg ezzel a beszélgetéssel párszor, ha továbbra sem megy, a párod elé vezesd ezt a dolgot, vele szemben valószínűleg toleránsabb lesz és oda fog figyelni rátok az anyja, ha hárman ültök le beszélgetni.

Nem akarlak elkeseríteni,de nálunk ugyanez volt a helyzet,annyi különbséggel hogy mi le is ültünk beszélgetni,mindent tagadott,nem volt hajlandó megmagyarázni a szemétségeit,játszotta az ártatlant... Az a dühítő hogy én tényleg rendbe akartam hozni a kapcsolatunkat főként az unokája miatt. De egyáltalán nem hajlandó rá. Azóta én azt csinálom amit egy fenti válaszoló írt: az ünnepeken elviselem,nem vagyok vele bunkó,de nem is nagyon foglalkozok vele ha itt van(persze megkínálom ezzel-azzal,de nem érdrklődök a hogyléte felől).Nehéz ez így,de úgy voltam vele ha neki nem fontos a jó kapcsolat,akkor én sem fogok erőlködni,főleg hogy ő kavar alám állandóan. például 1 hónap múlva lesz az esküvőnk,és még egy szót nem kérdezett róla,hogy hogy állnak az előkészületek...(január óta tudja hogy esküvő lesz) Igazi barom!!