29 évesen mondhatom azt hogy elég?

Csak egy tipp, h mi késztethet pozitiv gondolkodásra:

az j boldog akarsz lenni. Gondolom így van. Akkor azért tenni kell. Olyan nincs, h nem lehet tenni semmit, ha mást nem, a hozzáállásodat megváltoztathatod. Sokan nem hiszik, de csak is rajtunk múlik, h boldogok vagyunk-e vagy sem. Én is éreztem úgy, h semmi értelme az egésznek, nem láttam semmi lehetõséget magam elõtt. Aztán eldöntöttem, h boldog akarok lenni, és változtattam magamban. Ennyi a titok.

Nem, nem, és nem, sosem elég!

Hidd el, én is keresztülmentem sokmindenen, kaptam az élettől hideget-meleget nem keveset, anyámék évek óta csak őrlődnek egymás mellett, párommal költöznénk, de nem tudunk, hiába dolgozza halálra magát, terhesen vissza kellett mennem dolgozni, szeptembertől folytatódik az egyetem, a családdal sem vagyok jóba, tesóm gyűlöl, egyszóval minden összejött...

És hogy elég lenne? Egy frászt! Most jön az én időm, és megmutatom mindenkinek, mire vagyok képes!

Vegyél egy nagy levegőt, és vedd a kezedbe az életedet! :)

Mondhatod.

Aztán változtass.

Nincs ami pozitív gondolkodásra késztessen? Dehogy nincs! Te magad.

Olvasd el ezt a könyvet: Louise L. Hay - Éld az életed