22 évesen ilyen elkeseredetten?
Annyira kilátástalannak érzem az életemet. Családi hátterem bizonytalan, anyáméknak 1 ft megtakarításuk sincs, a pénzzel sem tudnak bánni sajnos. Anyám nem dolgozik évek óta és nem is akar, közben apám pénzét ő "osztja be". Volt olyan hónap, hogy még nekem sem mondták meg hogy apám mennyit kap, aztán ahogy utánanéztem, kiderült, hogy 4 hónapon át havi 260 ezeret kapott, és nem gondoltak arra, hogy akkor annak a felét elteszik! Állandóan csak panaszkodtak, hogy nincs pénzük. Közben az öcsém, mindennap a sulibüfében reggelizett. Anyám nem főz, azon csodálkozom hogy apám vajon mit evett a 12 órás műszakja alatt? Félek, hogy apám belátható időn belül le fog rokkani, mert csontsovány, iszik és cigizik, és alig eszik, még akkor is ha van mit. Anyám 10 évvel néz ki fiatalabbnak mint amennyi, apám meg kb 10 évvel idősebbnek mint amennyi valójában.
Én diákmunkát vállaltam, 2 hónapig kaptam munkát, havi 160 órát dolgoztam, de most nagyon elkeseredett vagyok, hogy nemtudom mikor lesz legközelebb munkám? Igyekeztem minél több pénzt félretenni, de tudni kell, hogy mindent magamnak fizetek, igy alig marad belőle valami.
Barátommal már jóideje együtt vagyunk, szeretem őt, el tudnám vele képzelni az életem, jövőre összeköltözünk a lakásába, amit most alakítgat. Neki van pénze, jó munkája, ő akarja berendezni az egész lakást is, pedig már több milliója ráment. De én nagyon szeretnék hozzájárulni valamivel, hogy pl vegyek egy ágyat, egy étkezőasztalt pár székkel, mosógépet, szőnyeget, függönyt, meg étkészletet, de egyszerűen nem tudom hogy honnan tudnék előteremteni erre 2-3 száz ezret. Azt sem tudom elképzelni, hogy a mai világban lehessen egy fix munkám (legalább 2-3 évre előre láthatóan) és hogy egyáltalán eltartsam magam. Félek az összeköltözéstől, félek a pénztelenségtől, félek hogy mi lesz a családommal ha apám lebetegedne. Anyám képes lenne tőlem havi több 10 ezer ft-ot elkérni, de ő nem fog dolgozni menni. Adjatok kérlek valami tanácsot, vagy egyáltalán pár megnyugtató szót, nagyon jól jönne :((
válasza:nem lesz semmi baj
értelmes emberi lény vagy
és okos és megoldod, csak dolgozz rajta keményen
válasza:Jól érzed, hogy a pároddal való közös életet kell tervezni. Ahhoz nem kell 2-300ezer! Mi a párommal nem úgy vágtunk bele a közös életbe, hogy elköltöttünk ennyit, pedig volt és van is. Hoztuk otthonról, ami a miénk volt a többi meg apránként meglett. Mosógép olcsón vateráról, szekrény szintén onnan. Ülőalkalmasságunk egy régi szék volt a szüleitől, az albiban találtunk két kis ülőkét, az az ebédlőszékünk. :) Majd lesz vmikor jobb is... Van 750ezrem számlán, tellene új étkezőgarnitúrára, de majd meglesz, mikor a havi bérünkből kispóroljuk.
Ne bántson, hogy egyelőre nem sokat teszek kettőtök kasszájába. Lesz ez másként is. Amint lehet, költözz el otthonról. A szüleiden nem lehet segíteni, akik hülyék a pénz beosztásához, menthetetlenek vagy a saját kárukon tanulnak.
válasza:Nyugi, 22 évesen én is elég ramatyul éreztem magam. Kilátásaim a nullával voltak egyenlők, pénz nálunk sem volt, apámat már pelenkázni kellett annyira beteg volt (és még utána élt 10 évig), anyukám eléggé illogikusan intézett mindent, hoztam egy jó adag depressziót és kilátástalanságot otthonról. Kb ennyi volt a puttonyomban... aztán teltek az évek és egyre jobb lett.
Addig mentem, míg munkát nem találtam, aztán míg egyre jobb munkát nem találtam. Képeztem magam folyamatosan, megtaláltam a páromat és most 34 évesen kifejezetten jól érezem magam.
Szóval fel a fejjel... fiatal vagy még, előtted az élet és hogy mit hozol ki belőle csak is rajtad múlik! Fantázia, kitartás, akaraterő és egy nagy adag hit kell (csak) hozzá!
Sok sikert!
válasza: válasza: válasza:Örülj inkább annak amid van.
Van párod, van fedél a fejed fölött.
Én a minden nap, tehát heti 7 nap dolgozok napi 14 órát, 2-3 hetente 1 szabadnappal.
Boldog vagyok szerinted? Nem!
válasza:szia,
anyádnak NEM-et kell mondani ha téged akarna szipolyozni. nem egyszerű, de az embernek ki kell állnia magáért...-tapasztalat- ha epedig elköltöztél már otthonról, majd, akkor onnatól kezdve vagy te és van a családod, két külön dolog. Az ő életüket nekik kell megoldaniuk... kegyetlenül hangzik de megint csak tapasztalatból mondom sajnos.
válasza:Nagyon is szerencsés helyzetben vagy, hogy a párod pénzes. Van kilátásod egy normális életre, amit a szüleid nem mondhatnak el magukról... Majd te is fogsz keresni, és akkor nem érzed egyoldalúnak a dolgot, minden frankó lesz. Nekem sem volt otthon egy álom, nálunk mondjuk nem az anyagi kilátástalanság miatt, mert apám nagyon takarékos ember, hanem alapból sokan voltunk egy fedél alatt és sokszor voltam én a fekete bárány. Csak nyertem, hogy eljöttem, azóta rendeződött a viszonyunk.
De a párom szülei épp olyan tékozlók, mint a te szüleid. Párom évek óta dolgozik, de konkrétan 0 pénze nem volt, míg nem ismerkedett meg velem, mert azok lenyúlták és még így is csurig voltak adósságokkal... Párom azt hitte, tartozik nekik azzal, hogy felnevelték. Hát felvilágosítottam, hogy nem. Aztán elkezdett minimális pénzt hazaadni, kicsit feltornázta magát anyagilag, és elköltözött otthonról velem. Nem volt neki könnyű meglépni, mert sokszor bűntudata volt, a szülei még keltették is benne ezt, mert mintha éhenhalnának a fizetése nélkül, de azért két doboz cigire tellett naponta...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!