Hogyan tudnám ezt elviselhetőbbé tenni?

Kb. 1 éve élek külföldön. A barátomhoz költöztem ki, ő nem magyar. Szóval először nagyon jól megvoltunk, legtöbbször angolul beszéltünk, most már elég jól tanulom a németet. Csak az a baj, hogy jelenleg erősen leragadtam a közepes szinten.

Január óta van munkahelyem, azóta szinte nem találok időt semmire. Egyszerűen lehetetlen a beosztásom...Egyik héten 6 nap éjjel, másik héten délelőtt, fél év óta most először vagyok délelőtt. És végre van időm a dolgokra, csak legtöbbször így is nagyon fáradt vagyok.

Nekem kell gondoskodni a húgomról(10 éves lesz), aki most kezdi itt a sulit, mert a szüleim csak novemberben tudnak jönni. Ezenkívül ott a háztartás: takarítanom kell, megcsinálni mindent és ezen kívül még a barátommal is lenni, a tesómat is szórakoztatni, valamint ami a legfontosabb lenne: tanulni a nyelvet.

DE egyszerűen nem tudom belesűríteni a napjaimba. Ma is hulla fáradt vagyok.

Másik munkahelyet akarok keresni, ahol dolgozhatok délelőttös műszakban, így van időm.

De ez ne egyszerű:(

A másik, és ez nagyon rossz: a barátom is ott dolgozik február óta, eleinte ő is csak munkás volt, de most augusztus óta már az egyetemet csinálja levelezőn+egy másik felsőfokú képzés a cégnél.

És neki már nem kell ezt az unalmas vackot csinálnia, mint nekem...

Félreértés ne essék, nagyon örülök a sikerének, megérdemli, hiszen nagyon intelligens, csak mégis valamennyire féltékeny vagyok. Mindennap klassz dolgokat csinálhat, már a többi "tanonccal" meg a főnökkel megy ebédelni meg ilyenek, és én teljesen bénán érzem magam. Még kérdeztem is tőle, hogy nem gáz-e, hogy a barátnője csak egy idióta munkás. Erre mindig azt mondja, hogy nem fogom mindig ezt csinálni blabla.

Persze, gondolja ezt ő. Nincs is időm nyelvet tanulni sem, egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam:(

Úgy érzem, örök vesztes vagyok és mivel nagyon ügyetlen és meggondolatlan tudok lenni, teljesen elveszettnek érzem magam, egyre inkább depisebb vagyok:(

Tudom, otthon könnyen tanulhatnék, de az anyagi jólétet, meg persze a kapcsolatomat nem akarom feladni:(

Már nem tudom mit tegyek, teljesen jelentéktelennek érzem magam mellette, mintha ő valami magasabb szinten állna. Legalábbis így érzem:(

Mégis mit tehetnék(már a szakításon kívül)

POnt ma vagyunk 1 évesek.

21 leszek lassan, olyan elveszettnek érzem magam:(

20/L