Hogy mondjam el anyámnak?

első:nem a pénze miatt vagyok vele,már bocs,de ezzel szépen jellemzed magad hogy egyböl igy!

ÁÁÁÁ nem, de azért jólesik, hogy nem kell buszozni, csak bepattansz a kocsijába és azzal visz el a SAJÁT házába/lakásába kufircolni, igaz? Na ne legyél már ennyire ostoba, mert kezd fájni.

Hagyjátok már szerencsétlen csajt! Annyira jó, hogy egyesek segítséget kérnek, ti meg egyből jöttök a nevetséges sztereotípiáitokkal, hogy csak a pénz meg a lyuk meg a satöbbi... Ti vagytok a szánalmak! Őszintén sajnállak titeket, ha csak ilyen csajok/pasik jutottak nektek, mint amiket fentebb jellemeztetek! De ez is titeket minősít.

És ha véletlenül tényleg szeretik egymást? Én se tudom a mai napig sem, mit eszik bennem a párom, pedig ő 38, én meg 21... ráadásul a szüleim csak 7 évvel idősebbek nála. De tudom, hogy szeret, és én is őt. VANNAK MÉG csodák!

A 21 éves vagyok :) Figyú, ha 18 elmúltál, akkor suli végén jársz már. Leérettségizel, aztán irány a meló és repülsz otthonról. Én így tettem, mondjuk nálunk oltári nagy balhé volt. Addig meg száj csukvatart, amíg biztos helyem nem volt. Kijött a balhé, ok, vártam, hátha lecsitul, nem csitult, én meg eljöttem.

Anyámmal hála istennek azóta jó a kapcsolatom, és ő elmondta, h egy szülő ilyenkor nagyon aggódik a gyereke miatt. Jobban, mintha egy felelőtlen tinédzser kezei közt lenne, pedig azért egy idősebb "kan" már elég felelősségteljes, pl véletlenül nem ejt teherbe, stb. DE! van egy olyan sztereotípia is a szülők közt, amit én is megkaptam, h ha eddig nem talált magának valakit vagy nem tudta megtartani, akkor tuti valami gond van vele. (Mondta ezt a 3x elvált apám! :D Körberöhögtem.) Ebben azért van ráció, de nem kell egyből a rosszra gondolni.

Ha tényleg szeret, és te is szereted, akkor érdemes megpróbálkoznod a saját lábra állással, feltéve, ha nem akarsz egyetemet meg ilyen hülyeségeket.