Nagyon nehezen bírom itthon, szerintetek mit kéne tennem hogy ne veszekedjenek? 14/L

Szia. De sajnálom. És ismerős a szitu nálam, csak régről. Én már rég voltam 14.

Szerintem minél többször láttasd velük, hogy neked ez mennyire nem jó. Előbb utóbb csak ritkulnak majd ezek a viták... Én pont ilyenek elkerülése végett akarok csak egy gyereket... Elég volt a gyerekkorom zajossága, nem vágyom már ilyen zajos, nagy családra.

Még valami eszembe jutott. Pld. a testvéreiddel beszéljétek meg, hogy minél kevesebb konfliktus forrás legyen a családban. Ne ugorjon mindenki mindig azonnal, ha valami nem tetszik, mert ezekből lesznek a veszekedések. Pld. ha behoz valaki egy tálat, akkor nem kell ráugrani, ugyis körbejár az a tál, és nyilván mindnekinek jut belőle valami.

Vagy ha valami elromlik, elszakad, ki kell tölteni egy nyomtatványt... akkor segítsetek megoldani anyukátoknak. Sajnos az anyagi gondok néha elég nyomasztóak tudnak lenni, de ha már jövő hónaptól megoldódik, akkor sokkal jobb lesz, meglátod.

14 évesen meg érzékeny az ember, ezt tudnod kell. Én pld. akkor mindig mindenen sírtam. De ez szerintem ebben a korban természetes is. Hidd el, nem marad így egész életedre amiben most élsz! :)

Elég súlyos teher ez egy gyereknek. Nem látom a megoldást, mert anyád helyzete is nagyon nehéz. Én ,,csak" két gyereket neveltem egyedül, de néha már az összeomlás határán voltam. Nagyon rendes tőletek, hogy besegítetek. Nálunk mindent én intézek: a csekkek feladásától kezdve a segélyig (ez régebben volt). És volt, hogy évekig két munkahelyem volt, vagy 12 órákat dolgoztam. Nagyon nehéz. El tudom képzelni, mekkora teher neki, hogy nővéred is visszaköltözött. Szegény anyád azt hitte, könnyebb lesz neki, erre puff, plusz két gyerek vissza. Ha nővéred nem dolgozik, neki kéne a legtöbbet segítenie. Bírd ki még az egy hónapot, akkor sokkal jobb lesz (amikor megoldódnak az anyagiak). Azonkívül próbáld meg őket rendszeresen misére vinni. Sokat segít, ha az ember lelki vezetést kap. (Ha lehet. Nem mindenki hajlandó rá, hogy megnyugvást találjon a templomban.)

Gondolkozz azon, ha 14 vagy, és pályaválasztás előtt állsz, hogy olyan sulit keresel, ahol kolesz is van. És elmész. Bár a kolesz élet nagy érettséget kíván, ha ilyen érzékeny vagy, nem biztos, hogy bírnád.

Azonkívül a gyerekorvostól kérhetsz beutalót pszichológushoz, akivel őszintén beszélhetsz a helyzetedről. Ő is sokat segíthet, hidd el!

Engem eléggé érzékenyen érint az ilyen. Még csak 14 éves vagy de ilyeneket kell átélned ez egy gyereknek túl nagy teher.

Le kell ülnötök és egy veszekedés nélküli megbeszélést tartani. Hogy ez a helyzet és mindenkinek jobb lenne a felesleges dolgokat elhagyni. Együtt laktok egymáshoz kell alkalmazkodnotok. Nem könnyű tudom én nekem is ilyen volt a gyerek korom.