Mit tegyek, ha teljesen elegem van?

Nem szeretném hosszasan részletezni, de az a lényeg, hogy az elmúlt 7-8 évben teljesen másoknak megfelelve éltem az életemet.

Most vagyok 24, eddig én voltam a "mintagyerek-jókislány".

Folyton arra figyeltem középiskolában, hogy jól tanuljak, ne okozzak csalódást. Fölvettek rögtön egyetemre, csináltam jó eredménnyel, dolgoztam mellette, pénzt kerestem.

Barátomnak is folyton megfeleltem, az ő családjának is.

Mentem, ahova mondták, azt tettem, amit kértek, mondván: alkalmazkodjunk.

Egy csomó mindent nem is akartam, vagy nem így akartam, kapcsolatban, szexben, életvitelben, de nem szóltam, és csak nyeltem-nyeltem, tettem a dolgom.

Az én családom is nagyon maximalista, a barátom is az, velem szemben is, és amúgy is.

Az ő családja is az.

Elkezdtem fáradni, ebben a folytonos megfelelésben.

Beteg lettem, folyton lázas voltam, hányingerem volt állandóan.

Nem bírtam tovább, és elegem lett.

Elfáradtam!

Próbáltam szólni, hogy nekem ez vagy az nem jó, de kutyába se vesznek.

Meg sem hallgat senki, azt mondják, ne problémázzak, és ne elégedetlenkedjek.

És ne kötekedjek, ha szólok mondjuk barátomnak, hogy valamit nem szeretnék.

Én nem akarom ezt az állandó megfelelést tovább!

Fáradt vagyok!

Most már hadd éljek egy kicsit önmagamnak, és a saját fejem szerint!

De, úgy tűnik, bárhogy magyarázom, nem értik.

Azt mondják, hogy ne nyafogjak, ne hisztizzek.

Nem hisztizek, de szeretném már azt mondani, hogy: NEM!

Mit tegyek szerintetek?

Nagyon unom már a folytonos mosolygást és bólogatást.

Nem csak unom, belefáradtam!

Önző lennék, mert érvényesíteni akarom már magam?

Mit mondjak, vagy mit tegyek, hogy megértse a családom, a barátom és az ő családja, hogy nem akarom többé azt, hogy csak nekik felelek meg.

Egyszerűen nem tudom ezt tovább csinálni.

Ti mit gondoltok erről?