Én már ezt nem bírom. Mit tehetnék?

A problémám a szüleim. Egyetemista vagyok, jelenleg passzív féléves, mert egyetemet és szakot szeretnék váltani. A szüleim egyikben sem támogatnak. Itthon anyukám részéről folyamatosan azt hallom, hogy nekem soha nem lesz nyelvvizsgám, diplomám, barátom, férjem, gyerekeim, soha senki nem fog megbecsülni és hasonlóak.... Apukám csak annyit mondott, hogy buta vagyok és az is maradok. Mert 20 évesen rájöttem, hogy nem szeretem amit tanulok. Elment két év az életemből, bummmmm. Miért kell ezt ilyen drasztikusan felfogni? Tényleg jó tanuló voltam, bulizni se járok soha, nincs velem semmi probléma. Csak annyit szeretnék, hogy egy másik egyetemen, másik városba, másik szakon tanulhassak és végre önálló lehessek. De ők nem értenek meg, és folyamatosak a viták itthon. Anyukám a legapróbb dolgokig képes belém kötni, a frizurámtól kezdve a barátaimon keresztül, hogy mit nézek a tv-ben és mit nem, mindenből képes veszekedést kreálni. Már teljesen kiborultam, napok óta görcsöl a hasam a stressztől. Mit tehetnék hogy csak egy kicsit is másképp álljanak a dolgokhoz? :(

Egy elkeseredett 20 éves lány