Mindig a szülő és csakis a szülő a hibás?

Szerintem az lehet, hogy az iskolában rossz gyerekként lett elkönyvelve, namármost ennek akkor igyekszik is megfelelni.

Ez a külön padban ül kiverte a biztosítékot. Tanár az iylen? Még rá is játszik arra, hogy "te rossz vagy".

egy példa:

anyu eléggé rendmániás, minket is erre tanított (no nem esik túlzásba, nincs vele semmiféle pszichés gond:))

engem, úgy ahogy sikerült megnevelnie ilyen téren, viszonylat rendet tartok magam körül....nade a hugomat....akármilyen következetes is volt anyukám...az életbe soha...22 éves lassan, ugyanolyan rendetlen, mint amilyen volt...anyu egy ideje feladta, hogy rendre tanitsa, mert egy majdnem 22 éves lányt ugyebár hova...:D..(imádom a hugom, nagyon jo lány...ez csak egy példa arra, hogy nem mindig a szülő a hibás...)

23l

bocsi..annyira nem a kérdésedre válaszoltam...ugy gondolom akkor is, hogy nem mindig a szülő a hibás...a tanárok is szörnyüek...volt olyan tanárom, aki tudott rendet fegyelmet teremteni...volt, akit le se sz*rtunk...vannak szimplán rosszindulatú tanárok is...vannak kedvesek és lelkiismeretek....szerintem is váltsatok iskolát...

23L

Nagyon sok alkalmatlan pedagógus van.

Viszont tényleg vannak nehezen kezelhető gyerekek is.

De egy jó szülő mérsékelheti ezt.

Valahol szerintem középen az igazság.

Nekem pl van pár unokatestvérem,akik még kicsik(5 és 8 évesek),eléggé elevenek,de amikor velem vannak teljesen nyugodtak,mert én türelmes vagyok velük.Elmagyarázom nekik a dolgokat.A szüleik meg csak ordibálnak velük,amitől még elevenebbek,sajnos nem mindenkinek való a gyereknevelés.

Szerintem nagyon kevés olyan gyerek lehet,aki annyira kezelhetetlen,hogy szakmai segítség kellene.De azt észre is lehet venni,mikor az ember már mindent megpróbált(minden békés eszközt).Olyankor kell segítséget kérni.

Az a gyerek aki "elevenebb", több gyerekcsínyben vesz részt, pimaszabb nem nevezném feltétlen rossz gyereknek. Idővel kinövi, és ugyanolyan felnőtt élete lesz mint bárkinek.

A "rossz gyerek" sokkal inkább a zárkózott, agresszív, belső feszültséget cipelő gyerek, aki azért tombol az iskolában, közösségekben, bulikban, hogy amit ő otthonról hozz, levezethesse. Egyébként sok "rossz gyerek" elfojtja ezeket a dolgokat, és lehet, kívülről szimpatikusabb és normálisabbnak tűnik, de ha otthon ugyanúgy verik, és ordítanak, benne van ugyanaz az az érzés, mint ami a másik "rossz gyerek" félében. Csak ő csendes depresszióban, önbizalomhiányban van (és általában fiattal felnőtt korukra jön rájuk a "bulizni most!" roham), míg lehet, hogy egy más típusú ember őrjöngésben (a közhitben ezek egyenlőek az "áldozat" és a "kezelhetetlen, rossz természettel", pedig a szívükben ugyanazt élik meg).

Nincs olyan aki gonoszként születik! Az aki a legjobban bántja, piszkálja az osztálytársát, kapja otthon a legtöbb kritikát, és tépi belülről az önbizalmát -és ha már pedagógusokat is szóba hoztad, tegyük hozzá, hogy az a felelősség ami rajtuk van egy osztályközösség miatt, mégis hány pedagógus vállalja fel? Hányan próbálják még az elején, mielőtt csoportosan bántanának egy gyereket, beszélni velük és a szüleivel? "Nem a tanár dolga" -akkor mégis kié?

Na de, eltértünk a témától. Azt, hogy a gyerek nem "bábúként" jön a világra, valószínűleg azért nem fogadják el, mert egy tanárnak sokkal egyszerűbb beírnia, az ellenőrzöbe, hogy "Tisztelt szülő! A gyereke túl aktív órákon, és sokszor közbeszól, meggátolva ezzel társai tanulását, ezért osztályfőnöki figyelmeztetésben részesítem.", mint a szülőnek tanácsokat adni (járjon el edzésekre, valamilyen gyorsabb sportba). A tanárok védelmében mondjuk azt is hozzá kell tenni, hogy nagyon sok -felesleges- papírmunkát sóznak rájuk, így nem tudnak a valódi munkájukkal foglalkozni -a tanítással, de nem csak tananyag, hanem szellemi és lelki szinten is.