Mit jelent számotokra egy kapcsolatban a közös döntés? Mit értetek ez alatt?

a közös döntés az,ha egyezik a vélemény,vagy addig beszélgettek amig az álláspontok egyznek. ha semmiképp,akkor egy 3 alternatíva kell.

pl: amikor születtem anyukám azt akarta,Veronika legyek. Apukám,h Ibolya. egyiknek se tetszett a másik ötlete. Végül találtak egy 3. virágnevet.

igen, ha pl. te sárgára, ő kékre akarja, akkor ne zöld legyen az egyetlen megoldás, hanem vannak más színek is.

Mondjuk soroljátok/nézegetitek, és megtetszik neki is, meg neked is az "orgonalila" pl. Na, az a közös döntés, hogy ez lesz a színe.

Konfliktusok esetén 5 út van:

-kompromisszum: a kettőtök véleménye, akarata között van vhol félúton, mindenki felad a saját elképzeléséből is valamit, hogy a másikéból is beférjen vmennyi

- problémamegoldás: alaposan átbeszélni a véleményeket, azokkal kapcsolatos érzéseket, törekedni arra, hogy mindketten elmondhassátok a saját nézőpontotokat, majd olyan közös megoldást találni, ami mindkettőtöknek elfogadható

- alkalmazkodás: az egyik lemond a saját akaratáról, hogy a másiké érvényesülhessen (ez akkor jó, ha te kevesebbet vesztesz, mint amennyit a másik nyer, mert számára nagyon fontos a kérdés, vagy apróságról van szó, amikor nincs értelme vitázni)

- versengés: hajtod a magadét, a másik érceit elengeded a füled mellett

- elkerülés: magadban fortyogsz, de nem is mész bele a konfliktusba, kivonod magad belőle (pl. sértődött csend, nem szólsz a másikhoz 1 napig)

A leghatékonyabb a problémamegoldás, majd a kompromisszumkeresés. De az alaphelyzettől függően mindegyiknek lehet előnye, hátránya.

Attól is függ, az 5 közül te melyiket alkalmazod épp, és a másik fél melyiket (pl. versengő-alkalmazkodónál egyértelmű, melyikőtök "nyer")

Hát mondjuk az a jó, ha két ember úgy alkot párt, hogy az alapvető kérdésekben (pl. akarunk-e majd gyereket?) mindketten ugyanolyan állásponton vannak.

Nálunk -pedig én vagyok a nő!- a párom nem volt rest megkérdezni, hogy mit gondolok a gyerekvállalásról, mert ő benne van a korban.

Néztem egy nagyot, de rá 3 percre azt feleltem, hogy én is gyerekpárti vagyok. Nem volt vita ebben tehát később sem.

Bár amikor mi "közös döntéseket" hozunk, azt se mondanám vitának, inkább eszmecserének.

Ha két ember vitázik, abból nem igazán lesz egyetértés, vagy legfeljebb duzzogással....

A gyerekkérdés amúgy nyomja nagyon a fejemet.

Tényleg nem tudom elképzelni hogy lehet az, h két olyan ember talál egymásra, ahol az egyik már nagyon akarja a babát, a másik meg egyátalán nem?

Vagy erről nem beszélgetnek, csak "hirtelen" kiderül? De az mégis hogy? Amikor összekerül 2 ember hónapok múlva már lehet körvonalazni a természetét, jellemét, elképzeléseit stb. Vagy mégse?