Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Titeket esetleg ilyen helyzetb...

Titeket esetleg ilyen helyzetben támogattak a szüleitek?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


Bocsi ha hosszú lesz:)


Párommal 5 évvel ezelőtt jöttünk össze 17 évesen 2007-ben. Mi elég szegény család vagyunk ők valahol középen állnak. Interneten ismerkedtünk meg 150 km-re laktunk egymástól. 4 hónap beszélgetés után találkoztunk majd 1 hónapra rá május 7-én összejöttünk. Csak hétvégén találkozhattunk felváltva egyszer ő jött másszor én mentem. Nagyon szerettem mindenkit, mivel nálunk egyéb családi okok miatt(nagyszüleimmel lakom) zűrös volt a gyerekkorom, boldog voltam hogy végre egy igazi családhoz kerültem. Nagyon szeretett mindenki, apja anyja, tesója mamája szóval mindenki és én is őket. 1 év eltelte után 2008-ban mikor tényleg kezdett komolyabbra fordulni a kapcsolatunk valami megváltozott. Éreztem páromon hogy valami bántja furcsán viselkedik. Aztán kiderült hogy az anyja elkezdett engem a hátam mögött tulajdonképpen szidni hogy milyen drága vagyok (mert ugye vonatköltség (4000 1 hónapban, amit ő fizetett a páromnak, nálunk meg ugye nagymamám)meg hogy nem lesz ez így jó. Egy idő után mindenben talált hibát, ha felkeltünk benyitott és látta hogy már nem vagyunk az ágyban de pizsamában még igen akkor kihívta a párom és magyarázott neki hogy azonnal csináljuk meg az ágyat stb. meg hasonlók. Az apja sajnos egy elég irányítható típus ő mindig azt mondta hogy béke kedvéért csináljuk( a mai napig dugiba dohányzik és az anyukájától kér pénzt cigire nehogy megtudja felesége mert jaj neki, meg nyilvánosan rászól ha viccelődik hogy senkit nem érdekel meg nyakon csapja simán). Az elején csináltunk mindent ez így ment úgy 8 hónapig de kezdett rosszul esni hogy párom így ugrálgat és mindig haptákba kellett állni. Mikor ő is megunta akkor már kezdett kiállni értünk bár emögött akkor már sok beszélgetés és sírás volt már. Eltiltotta tőlem az anyja mikor már párom teljesen mellettem állt és nem adott neki vonatpénzt, apja meg nem mert de akart. Ekkor már érettségi közlében volt a párom alig tudott otthon tanulni mert nem hagyta békén. decembertől áprilisig én és a nagymamám adott pénzt rá hogy tudjon jönni hozzánk minden hétvégén és nekem ne kelljen. Februártól márciusig az anyja nem szólt hozzá és nem is találkoztak pedig 1 lakásban laktak. Páromat nem szánták semminek elég mulyának nevelték egy levelet nem tudott megcímezni, mindig lakásban volt barátai sincsenek. Gimnáziumba akart menni ahol egyben szakmát is akart de nem engedték mert előbb érettségi majd és szakma amit majd ők kitalálnak hogy mi lesz hogy azért addig is kapják a családit amíg lehet. De párom nem akarta ezt így kigondolta hogy miután leérettségizett 2009-ben hozzánk költözik. Ekkor volt az hogy anyja azt mondta hogy abból nem eszik meg eltöri a lábát ha meri meg hasonlók. Mikor az apja ivott egy kicsit akkor kinyílt a szája és elbeszélgetett az anyjával de persze másnapra ebből semmire nem emlékezett pedig közben olyanokat vágott a fejéhez az anyja hogy utállak meg dögölj meg. Na ez így ment ballagásig áprilisig mikor az anyja rájött hogy ez komoly(mármint a költözés)így a ballagás napján sírva hívott fel hogy bocsássak meg stb majd ballagáson ölelgetett össze vissza. Azóta párom nálunk lakik 2009 óta( ennek jövő májusban lesz 3 éve). Elég nehezen találtunk munkát mert ugye egy érettségije van. Én iskolába jártam kozmetikusnak tanulni. 1 évig semmi nem volt amit talált alkalmit azt a fizetést oda akarta adni mamámnak de mamám nem engedte mert akkor neki nem lenne semmije amit kell venni ha kell pedig hát elég nagy szükség lett volna pénzre mert így is alig jöttünk ki és vele 4-en lettünk. A szülei sosem küldtek pénzt mert drága a posta meg az utalás(kb 400 Ft) holott bor és bármi más volt minden nap náluk. Amikor néha hazament akkor az apja kiment az állomásra és a kocsiban adott neki egy 10-est és pisszegett hogy ne mondja el majd senkinek.


A kérdésem tulajdonképpen az lenne amihez leírtam ezt a sok rizsát hogy ilyen helyzetben ha már "kibékült" velem az anyja és happy volt minden szerintetek nem kellett volna az elején egy kis támogatást adni a fiuknak? Főleg hogy havonta telefonáltak hogy mikor megy haza holott miután már nem volt diák a vonat 6000 volt és havonta a semmiből az sok. Nekem furcsa volt ez mert engem mindig támogattak és azt láttam hogy megtesznek mindent legalábbis mamám hogy nekem jó legyen. Vagy ez így megy hogy ha elmegy hazulról a gyerek akkor álljon meg a saját lábán még kezdőként is?

Előre is köszönöm a válaszokat! 22/L


2011. nov. 1. 07:52
1 2
 11/18 A kérdező kommentje:
Utolsó nagyon szépen köszönöm:) Én sem értem a dolgot mert nem így bántak velem sem amellett hogy nem volt jó gyerekkorom és a környezetemben is azt láttam hogy támogatják a "gyerekek" ( tizen és huszonévesekről beszélek) a tanulásban ha lenni akar valami, vagy ha nem is otthon lakik és az elején segítenek elindulni, azt hittem ez természetes dolog.
2011. nov. 1. 14:14
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

Nincs mit!

Arra már én is rájöttem,hogy jobb távolról szeretni mint közelről utálni...Szóval nem fenékig tejfel semmi.Kitartás!

2011. nov. 1. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 A kérdező kommentje:
Ez így van, nem is tudom mi lenne ha egy városban laknánk...jó ez a nagy távolság szerintem is :)
2011. nov. 1. 14:18
 14/18 anonim ***** válasza:
100%
Pénzben nem tudtak támogatni sem a szüleim, sem anyósomék. De ágynemű, tányér, edények, terítők, függönyök, evőeszközök, poharak...stb. apróságokat adtak. Amit tudtak. Segítettek kitakarítani, kifesteni az új lakást, berendezni...stb. Többet ért ez nekem, mint egy pár 10ezres.
2011. nov. 3. 21:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 A kérdező kommentje:
Nekem meg bármi többet érne mint a pénz de csak egy telefont nem ereszt el a fiának fél év alatt, és úgy gondolom ezek után nem a páromnak kellene futni utána. :)
2011. nov. 3. 22:04
 16/18 anonim ***** válasza:

Egy kicsit más irányból gondolkodom.

Bár nagyon szimpatikusnak tűnsz. Minden, amit írsz az koherens egész, nem lehet igazán belekötni.


De a bökkenő az, hogy itt te kérdezel és nem a párod. Vagyis a most jól kibeszélt anya fia. Te bármennyire is közel állsz hozzá, nem tudhatsz mindent. Sőt! Az én tapasztalatom az, hogy a férfiak direkt ferdítenek, sumákolnak, elhallgatnak fontos részleteket a feleségük és az anyjuk irányába.


Most gondolj bele. Terólad mindent elmondott az anyjának...és csak a szépet mondta el? Gyanítom nem.

Ugyanígy biztos, hogy te tudsz mindent, amit az anyukája tett érte?

..és a fiú? Ő tökéletes? Nem vétett valami nagyot, amiről nem tudsz?


Azért én elbeszélgetnék kettesben az anyósjelölteddel, hátha kitisztulna a kép. Mert így valami nagyon sántít...

Anyucik a pici fiaikról nem szokták 18-20-22 évnyi gondos nevelés után csak úgy elfeledkezni...


Valaminek történnie kellett, amiről nem tudsz!

2011. nov. 4. 04:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszodat utolsó. Az a helyzet hogy ezt itt ne lehet elmagyarázni írásban. Ha látnád a páromat akkor azt látnád rajta hogy nem tud hazudni. Burokban nevelte az élet szép és jó egész nap a a panelban a gép előtt a suliban ki volt közösítve nem voltak barátai. Arra nevelték hogy a család az egyetlen. Nem, véletlenül neten ismertem meg...

Ragyogott a boldogságtól az ember mikor összejöttünk, mint egy gyere aki megkapta a régóta várt ajándékát. Mikor egy tanár szívózott vele az iskolában informatikából ami úgy nézett ki hogy előrehozott érettségit tett belőle amin átment, év végén meg a tanár megbuktatta a sima informatika tantárgyból mert szerencsétlen nem volt tökéletes programozó és év közben már sokszor szólt az anyjának arról hogy a tanár pikkel rá az volt a válasz hogy a tanárok jók és te hülye vagy kisfiam, év végén meg adott neki egy jó nagy pofont amiért meg mert bukni. Mikor először voltunk nyaralni és én is mentem velük(mellesleg beszálltam a üdülő díjába) 2 hétre mentünk de mi ketten a 17 évesek! nem mehettünk el sehova csak ha ő engedélyt adott rá ha meg el mertünk menni akkor miután hazajöttünk én ki lettem küldve páromat meg bent leordította hogy mit képzelünk majd ha ketten leszünk bla bla akkor merjünk ilyeneket és különben is én mikor megyek már haza mert családi nyaralás van....1 hét után hazajöttem. Amikor a mamájának SÍRT a gyerek hogy miért ilyen az anyja, hogy miért rossz az neki hogy végre van egy kapcsolata( az anyja családjában egyébként a 2 unokatestvére az anyja mellett öregedett meg egyetlen nő nélkül az életükben) talán el tud indulni, a mamája válasza az volt hogy anyád mindig ilyen volt csak nem vetted észre mert kicsi voltál.. Írásban nem lehet érzékeltetni hogy a párom milyen, mint egy gyerek érted, egy levelet nem tudott megcímezni 17 évesen én mutattam meg neki, amit a suliban tanítottak tudta de amit az életben kell használni azt nem. Az anyja úgy gondolta majd elküldi jó szakmára és majd eltartja a családot és velük marad.....az apjáról meg nem beszélek, imádom mert jófej de fél és el van nyomva magyarán papucs. Összejöveteleken nekem is furcsa volt hogy mindenki kerüli az anyját az összes rokon meg 1 szavas válaszokat adnak neki aztán elslisszolnak de akkor még nem tudtam miért mert az első évben nem volt ilyen.

Aztán nyíltan megmondta tulajdonképpen egyszer páromnak mikor egy vita során rákérdezett hogy azt akarod hogy szétmenjünk? és ő azt mondta hogy igen azt. Na innentől nem beszélt vele párom. Mikor kórházban voltam 1 hétig vesemedence gyulladással nem hívhatott fel csak napi 2 percre, és mikor 1500 fölött volt a számlája( mert ugye páromnak minek mobil, én vettem neki ezután meg fizettem is helyette)akkor el volt hordva mindennek meg én is hogy hogy mert ekkora számlát csinálni. Holott beszéltünk napi 2 percet épp hogy arra volt elég hogy lázas vagy még? nem huh, akkor jó, nem műtenek. ennyi. Szép gondoskodó anya, aki ha zsebpénzt kap a fia valakitől elveszi és megmondja hogy mire költsék el. Majd felrobbant mikor párom nem mondta meg mennyi pénzt gyűjtött a rokonoktól ballagására( közel 100 000-ret) jött is hogy mennyid van mennyid. Annyi rossz benne hogy az elején mennem kellett vele bankba számlát nyitni mert ugye nem tudta hogy kell, meg hogy használni az útvonaltervezőket hogy eljusson az interjúra, postára csekket feladni hasonlók. Tulajdonképpen én voltam a második anyja aki ténylegesen az életre nevelte, de most már egész szépen áll.

2011. nov. 4. 09:54
 18/18 A kérdező kommentje:
És még annyit hogy nem tudott rosszat mondani rólam az anyjának, inkább az tett be neki hogy "istenített" és bántotta a nőiességét talán, de kérdem én? nem inkább örülnie kéne hogy talált egy olyan lányt a fia 17 évesen aki már akkor mos főz takarít rá? és nem kihasználja a naivitását? meg lehúzza pénzzel? mert azért van nekik.
2011. nov. 4. 09:56
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!