Egy ötvenes éveiben járó férfi milyen okok miatt nem közeledik egy húszas évei végén járó nőhöz?

Nem olvastam végig.

Igen lehet, hogy egy korban hozzád hasonlóval is bármi megtörténhet akár másnap, de az esélyt azért jó megadni mindkét félnek, ha igazán oda vannak egymásért, hogy még hosszú évekig egymásé lehessenek. Egy 5O-esnek már nem annyira hosszú az amolyan értékes éve, amikor még jön megy, fiatalos fizikailag, és a hozzáállása a dolgokhoz, míg a másik fél még 1O év múlva is javában energiája tetején állhat, és ekor kezdődhetnek a gondok. Talán elsősorban a lelkiismeretfurdalás a férfi részéről, hogy tudja, hogy megcsorbítja a nőt, mert 6O évesen elkezdenek lassulni, amolyan visszaszámolni is már néha.

Ezt nem meri magának megengedni, hogy ne adjon esélyt maguknak és a nőnek egy hosszú érdekes élményteli, energikus kapcsolatra. Másik a félelem, hogy úgyis leakarja majd cserélni mikor elmúlt a rózsaszín köd, az pedig valljuk be nem túl sokáig tart.

Ilyesmik.

Szia,

nálunk hasonló a helyzet, a barátom majdnem 60, én harmincas, nekem vannak kistini gyerekeim, az övéi felnőttek, mindketten elváltak vagyunk.

Másfél éve vagyunk együtt, de nem minden probléma nélkül, éppen azért, mert ő tart attól, hogy én egyszer csak "jobbat találok" nála. Nagyon szeretem őt, és asszem ő is engem, de talán fél a csalódástól, ezért nem adja át magát annyira, amennyire szeretném. Rendszeresen azt érzem, hogy nagyon belém tudna szeretni, belém szédül, és aztán visszakozik.

De sokkal közelebb vagyunk, mint másfél éve, amikor kezdtük, érzi, hogy szeretem, és lassan-lassan mintha növekedne a bizalom a részéről. De mindig benne van az, hogy ha igazán komolyan úgy döntene ő is, hogy összetartozunk, akkor hogyan laknánk együtt, hogyan lenne a gyerekeimmel, akarná-e vállalni a pótapaságot...

Nem egyszerű. Akiről te írsz, talán szintén ezt látja előre, és ez tartja vissza.

Mert túl nagy a korkülönbség.

Más generáció, más világnézet.

"Lehet, hogy éppen így érez, ahogy te írod. Tudom, hogy tetszem neki, érzem, hogy figyel rám, igaz csak nagyon diszkréten, remélem, egyszer, hamarosan túllép ezen."

Engedd meg, hogy lefordítsalak; 2 ág lehetséges.

1) "Biztos vagyok benne, hogy így érez, alá is támasztja ezt a jelzéseivel, figyelmével, de várom, hogy ő lépjen, hát ő a férfi! Én, a nő semmiképpen nem léphetek, hát hogy nézne az ki! No meg majd ő koppan, ha élesben sem klappol valami, nem pedig én. Majd akkor lehet mondani, hogy dehát te akartad.., te akartál mindent."

2) Félreértelmezed a jelzéseket, magadból indulsz ki, a férfinél nem minden azt jelenti, ami nálatok.

Persze kevés az infó, nincs testbeszéd sem, ennyiből ennyit tudtam kihámozni. Aztán lehet, hogy pont azt mondod hülyeség, mert te onnan többet tudsz vagy vélsz tudni. Végülis te vagy benne. Az rendkívül frusztráló számomra, hogy kerülgeted a forró kását, fukarul bánsz az igazán lényeges részletekkel, azt sem tudtuk meg szex volt-e vagy mik azok a bizonyos tényezők, amikre te ugyebár alapozod az egész projektet. Lehet félsz, hogy nagyon letörnénk, ha ezeket kifejtenéd. Erről beszélnek a többiek is: korban fentebb járva a játszmák egy része átalakul, más részük megszűnik. Te egy fiatalfelnőtt lány kombinálásával feszülsz neki az egész ügynek, s ő meglátta ezt. Gondolom a volt férjed volt az egyetlen komoly kapcsolatod eddig. Éretlennek vél magához képest. Én azthiszem, a korodhoz képest is az vagy. Többit leírták.